Bridzsélet - Bridzstörténelem

177 cikk

Ottlik régen és most – Ottlik 110

Szilágyi László - 2023. január 14.
Átmenetváltásos beszorítás. A kultikus terminus. Az Ottlik-bridzskultusz legnagyobb erővel bíró kifejezése. Szerzőnk párszor összefutott vele sok évtizedes pályáján. Az egyik ilyen partiban mellékalak volt, de története két bridzsikon kezén átfolyva az újságban már úgy jelent meg, hogy – ha álnéven is, de – ő a főszereplő, mit főszereplő, a szuperhős a történetben, hiszen a csapatverseny (ez sem felelt meg a valóságnak) másik asztalán elbukott ez az 5 treff, ám ő teljesített, megtalálta a kulcsot, ami, mondanunk sem kell, az átmenetváltásos beszorítás volt. De a nagy kanyarokat leíró történet felelevenítése nem itt, hanem egy másik évezredben, egy egészen más leosztással kezdődik, íme. »»

Bravúros Ottlik-lejátszás Zánkay Péter közvetítésével – Ottlik 110

Zánkay Péter, Ottlik Géza, Gyárfás András - 2022. december 30.
A hatvanas évek elejére a versenybridzs ugyan újraszületett Magyarországon, nemzetközi kapcsolatai azonban gyengébbek voltak, mint valaha. Ez bizonyára Ottlik szakírói bemutatkozását is hátráltatta, amire az esélyt végül Zánkay Péter, a Bridzsélet akkori (és még hosszú ideig) főszerkesztője kínálta fel számára. A bridzsújságírók nemzetközi szervezete, az 1958-ban alapított IBPA ugyanis őt kérte fel, hogy küldjön be partit tervezett kiadványukhoz. Péter ehhez Ottlik segítségét kérte. A Bridge Writer’s Choice, 1964 című, Eric Jannersten szerkesztésében megjelenő könyv 70 leosztást mutatott be, „néhányat a leghíresebb bridzsírók és számosat a kevésbé ismert, de az ismertségre ugyancsak érdemesek tollából”. Ebben a mezőnyben komoly elismerést jelentett, hogy a könyvet a British Bridge World (BBW) 1964 márciusában éppen a Zánkay Péter által jegyzett Ottlik-partival népszerűsítette.

»»

A Moyse-levelek – Ottlik 110

Mráz Máté, Kuttner György, Négyesi György, Nagyiván Gábor - 2022. december 18.
Alphonse Moyse Jr., akit mindenki csak Sonnynak hívott, az 1929. október 29-i New-York-i tőzsdekrach után felhagyott a brókerséggel, profi bridzsezőnek állt, majd 1934-ben belépett Ely Culbertson csapatába a The Bridge Worldhöz. Alighanem jól dolgozott a világhírű szaklapnál, mert 1966-ban tulajdonos-főszerkesztőként ment nyugdíjba. De most, Antonius szavaival élve, nem dicsérni jöttünk őt.

»»

A Budapest-coup – Ottlik 110

Ottlik Géza, Nagyiván Gábor - 2022. október 3.
Azt a bridzsezők többsége tudja, hogy az 1960-as évek második felétől megjelent publikációiban Ottlik Géza más szintre emelte a felvevőjáték mesterfogásait. Persze ez nem máról holnapra történt, az előzmények az 1930-as évekre nyúlnak vissza. Ottlik meggyőződése volt, hogy a játék technikai elemeinek érdemes valamilyen nevet adni, így egyik kedvenc cseljátékát, amely egy 1934-ben játszott partiban fordult elő és mi Ferenczy-coup-ként ismerünk, később a külföldi szaklapokban Gellérthegyi-coup-ként említi meg. Ezt a motívumot továbbfejlesztette, új nevet adott neki és Budapest-coup-ként próbálta ismertté tenni. A coup lényege, hogy a felvevő maga hozza ütésbe hosszú színükkel a védőjátékosokat abból a célból, hogy előbb-utóbb valamilyen beszorítás alakuljon ki. E játékot egy jó tempójú kommunikációs blokkolással is kibővíti, így ez az ötvözet képezi az Ottlik által Budapest-coup-nak elnevezett játék lényegét. Sajnos ez a mesterfogás ezen a néven és ebben a formában nem került a szakirodalomba, a fő motívumot a suicide squeeze-ek családjába sorolták be (öngyilkos-, testvérgyilkos-, kannibál-beszorítások). A coup másik, bár nem teljesen megegyező elemét ma a scissors-coup-hoz (olló-csel) tudjuk hasonlítani.
»»

Az újrakezdés – Ottlik 110

Bridzsélet - 2022. augusztus 17.
A II. világháború és az azt követő néhány év szinte halálos csapást mért a magyar bridzsre. Előzőleg részletesen bemutattuk, miként szűnt meg a bridzssport hazánkban, most az újrakezdés sajátosságaival foglalkozunk. Munkánkhoz egészen kivételes szakmai segítséget kaptunk Ottlik Gézától, aki szinte levéltárosi felelősséggel őrzött meg számunkra fontos kordokumentumokat.

»»

Minden út a bridzshez vezet – Hogyan világított rá Márai Lola naplója új bridzstörténeti adatokra?

Négyesi Judit - 2022. július 30.
A bridzstörténelem egyre többeket érdekel, így most hozott anyagból dolgozunk.
»»

A versenytudósító – Ottlik 110

Ottlik Géza, Nagyiván Gábor - 2022. július 17.
A jó játékosok abban is különböznek az átlagtól, hogy szeretnek kibicelni, mások partijait tanulmányozni, elemezni. Természetesen Ottlik Géza sem volt ez alól kivétel. Már 1934-ben – azaz 22 évesen – megbízta a Budapesti Hírlap, hogy a helyszínről tudósítson a magyar győzelemmel végződő bécsi Európa-bajnokságról, de nem kisebb lap, mint az angol The Times is őt kérte fel, hogy adjon helyzetjelentést az 1937-es budapesti bridzsvilágbajnokságról. 1933. októberétől 1936. júniusáig ő vezeti a Budapesti Hírlap vasárnapi mellékletében a bridzsrovatot. A melléklet júniusban váratlanul megszűnik, de Ottlik már a következő héten át tudja menteni bridzsrovatát az Uj Magyarság című napilap Vasárnapi Ujság mellékletébe, mely 1939. szeptemberéig működik. Az új bridzsrovatba már nem ír történeteket, a cikkek komolyabb hangvételűek, melyekben sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a szakmaiságra. Figyeli a külföldi szakirodalmat és gyakran nívós szaklapokból importál különleges partikat, melyeket saját stílusával kibővítve elemez. És a különböző technikai fogások bemutatásával tanítja is, azaz képezi az olvasókat. »»

Ottlik bridzstörténetei 2. – Ottlik 110

Ottlik Géza, Nagyiván Gábor - 2022. június 8.
A bridzs azért nagyszerű játék, mert nincsenek benne fix sablonok; egyszer így kell tenni, máskor úgy. Nézzük például az aduzást. Gyakran előfordul, hogy az egyik partiban azonnal aduzni kell, a másikban vétek lenne. A bridzsjátékban azt tapasztalták, hogy vannak úgynevezett „aranyszabályok”, melyeket érdemes betartani. Csakhogy sokan elfelejtik, hogy ezek betartása nem szentírás, mert a gyakran előforduló kivételek itt is erősítik a szabályt. Ottlik Géza bridzstörténeteiben a játékosok alaptípusain keresztül a játék fonákságaira is rámutat. Az alábbi két történetben a bridzs aranyszabályait állítja a középpontba, melyben a tanuló szerepét Bűbáj Babuci, a tanárt Fülemüle Zsiga, a kivételeket pedig a négy parti játssza. Az első történet 1934. október 7-én, a második 1934. október 14-én jelent meg a Vasárnapi Ujságban. »»

Ottlik Géza bridzséletrajza – Ottlik 110 – javított kiadás

Kuttner György, Nagyiván Gábor, Négyesi György - 2022. május 9.
Száztíz éve, 1912. május 9-én született Ottlik Géza. A világhírű szakíró, a bridzsjáték megújítója. A lejátszás mesterfogásainak legtermékenyebb kidolgozója. Sportújságíró, a magyar bridzs elkötelezett krónikása, sőt aktivistája. Válogatott versenyző, többszörös bajnok. Általa a világ valaha élt legjobb játékosának tartott Cohen Rafaellel együtt a magyar bridzs legelismertebb személyisége: örökös bajnok és a szövetség tiszteletbeli tagja. Tíz évvel ezelőtt összefoglaltuk bridzses életútja állomásait. Most, hogy hagyatéka bridzs vonatkozású dokumentumait átnézhettük, ezt újakkal egészítjük ki. Akkor biztosak voltunk abban, hogy semmit sem hagytunk ki, most pedig abban, hogy ez az új összeállítás sem teljes.

»»

Ottlik bridzstörténetei 1. – Ottlik 110

Ottlik Géza, Nagyiván Gábor - 2022. május 3.
Mai szemmel már természetesnek tűnik, hogy a bridzset fikcióként is „el lehet adni”, azaz a partikhoz sztorikat lehet kitalálni, és akár mesebeli figurákat is szerepeltetni lehet bridzshősként ábrázolva. E tekintetben az egyik legjelentősebb alkotás Darvas Róbert nevéhez fűződik, akinek Norman De V. Harttal közösen írt Right through the pack című világhírűvé vált könyvében maguk a kártyák mesélnek el olyan történeteket, melyekben az 52 lap valamelyike a főhős (a könyv magyar változatát a Bridzséletben is ismertettük.

»»

177 cikk