Kezdőoldal

Mielőtt rátérnénk az Egyesült Államok LovebBridge-zsel zajló válogató versenyére, néhány szó az olaszokról, még ha nem is látom tisztán, mi hogyan és miért. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy az Bermuda-kupa európai selejtezőjén az olasz csapatban játszott volna Fulvio Fantoni, akit a világszövetség csalás miatt öt évre eltiltott a versenyzéstől, de akit a svájci székhelyű Nemzetközi Sportbíróság részben fölmentett. Fulvio így is kivárta az öt évet, és akceptálta, hogy ne játsszon csaló partnerével, Claudio Nunesszel.

A Nickell csapat – Nick Nickell–Ralph Katz, Bobby Levin–Steve Weinstein, Eric Greco–Geoff Hampson – lesz az Egyesült Államok első számú válogatottja jövő tavasszal az olaszországi világbajnokságon (Bermuda-kupán). A 120 leosztásos döntőben 220–199-re győzött a változó párosításban játszó Spector – Kevin Bathurst, John Hurd, John Kranyak, Warren Spector, Gavin Wolpert – ellen.

Már csak két csapatból lehet az első számú amerikai válogatott a jövő évi világbajnokságon.
A 120 leosztásos elődöntő egyik meccsén a Nickellnek nem is kellett minden partit lejátszania. Hat forduló után 237–112-es állásnál Hillék feladták a küzdelmet. A Spector–Fleisher-meccs eleinte szorosabban alakult. Két forduló (30 játszma) után a Fleisher vezetett 66–50-re. Az első nap után 109–108 volt az állás a Spector javára. A második nap első három fordulója a Spectoré volt. Annyira, hogy hiába nyerte meg az utolsó 15 játszmát 44–10-re az ellenfél, a Spector 231–191-re győzött.

Lement két nap az amerikai válogatóverseny LoveBridge bevetésével zajló döntőjéből. Négy csapat maradt állva. Igazából nem történt nagy meglepetés. A két sokkal esélyesebb csapat, a Nickell és a Fleisher legyőzte ellenfelét (a Donnert és a Gút). Az egyenlő erőket felvonultató másik két meccsen pedig ki kellett esnie két csapatnak. A Meckstrothtal felálló Levine vesztett a Spectorral szemben, a Hill pedig legyőzte a Bramleyt.

A Kibic népszerű versenye ezúttal augusztus legvégére – szeptember elejére húzódott át. A nyitó IMP-páros után tettem fel nagymester barátomnak kérdéseket, ő hogyan licitálta volna a lapjaimat.

A USBC (United States Bridge Championship) az amerikai válogatóverseny. A győztes (USA1) és a második helyezett (USA2) képviselheti az Amerikai Egyesült Államokat a világbajnokságon – mind a négy kategóriában (nyílt, női, vegyes, szenior). Ez az egyik, ha nem „a” legnagyobb presztízsű verseny az Egyesült Államokban, a bridzs legnagyobb nemzeti közösségében. A versenyt nem az ACBL (American Contract Bridge League), a klubokért és az ún. Nationalsökért felelős bridzsszövetség rendezi, hanem a USBF (United States Bridge Federation), amely tevékenységének ez a bajnokság áll a fókuszában. A jövő évi világbajnokság amerikai selejtezőjének végjátéka kedden indul – és LoveBridge-en játsszák.

Ez nagyon egyszerű parti. A bridzsező egy pillantást vet Észak–Dél kártyáira, és látja, hogy szlem van benne. Második pillantásra már azt is látja, a 7 pikk terített, ha ül a pikk impassz, a kisszlem pedig minden probléma nélküli.

Végül is sima lett. Az első fordulóban 14.00–6.00-ra kapott ki a női válogatottunk az oroszoktól az online megrendezett európai vb-kvalifikációs versenyen, ezzel 11. volt a húszcsapatos mezőnyben, azután már végig vb-t érő helyen állt a Hegedüs Orsolya, Lajos Hanka, Szűcs Villő, Tichy Eszter, Zalai Ágnes ötös. Milyen jó és felnőtt-vb-k tekintetében igencsak szokatlan, hogy nem úgy kell írni, hogy sokáig, majdnem végig vagy az utolsó pillanatig. Nem: végig, a legvégén is.

Korábban sosem sikerült kvalifikálnia magát magyar csapatnak a világbajnokságra, most a selejtező utolsó napja előtt a nyílt és a női válogatottunknak is remek esélye van kijutni.

Linkben gazdag (nem rövid) tájékoztató arról, ami ezekben a napokban a bridzsvilág legfontosabb eseménye. (Ha van időd, kattints mindenre, ami linknek néz ki… ). Ha nem érdekel más, csak három jó parti, tekerj a cikk végére.