Előszó Darvas Róbert kéziratához

A karantén 35. napján, április 15-én délelőtt, fél 11-kor érkezett meg Budapestre Darvas Róbert magyar nyelvű kézirata, amely 1947-ben a világhírű bridzskönyv, a Right Through the Pack alapját képezte. Különös, hogy bár a versenybridzs Magyarországon az elmúlt kilencven évben ritkán szünetelt, a kézirat elküldésekor és a visszaérkezéskor egyaránt kényszerpihenőn volt. (Darvas Róbert aláírása)

Régi történet ez. A kártyamesék első darabját lapelődünk a Magyar Bridzsélet közölte 1935 októberében. De mire a teljes kézirat elkészült, megszüntették a szövetséget és itthon hazárdjátéknak minősítették át a bridzset. Amikor 1964-ben az író özvegye hazalátogatott, egy újabb történetet közölhettünk, de végül a kéziratnak nyoma veszett. Az biztos, hogy járt Ausztráliában és hogy az utóbbi években Angliában pihent. Két és fél éve került újra elő. Azóta sokan várjuk kíváncsian. Azt, hogy most közzétehetjük elsősorban az adományozó bridzstörténésznek és gyűjtőnek, Peter Hasensonnak, valamint az Európai Bridzsliga első alelnökének, Harsányi Józsefnek köszönhetjük, akinek mindig volt egy új ötlete ahhoz, hogy az adományozási folyamat előremozduljon, de rajtuk kívül többen is tettek az ügyért itthon.


Peter Hasenson, az adományozó
Az 54 éves Peter Hasenson a 80-as évek közepe óta foglalkozik ingatlanokkal, 2000-ben létesítette saját ügynökségét. Számos ingatlant értékesített és adott bérbe London elsőrangú negyedeiben. Befektetési céllal is sikeresen vásárolt; átalakított és továbbértékesített jelentős ingatlanokat. Harmincöt éve bridzsezik, Angliában számos versenyt nyert, ezek közül is kiemelkedik a 2016-os brit párosbajnokság megnyerése David Shermannel. A middlesex-i körzet bridzsegyesületének elnöke, a körzet képviselője az angol bridzsszövetségben, itt a válogatottak kijelölésével és felkészítésével foglalkozó bizottságban dolgozik. Emellett tagja a Bridzsújságírók Nemzetközi Szövetségének (IBPA) is. A különböző szakfolyóiratokban eddig elsősorban fotóival szerepelt. Hosszú ideje foglalkozik bridzstörténelemmel, így lett szerkesztője és kiadója a 2004-ben megjelenő Angol Bridzs Almanachnak. Elkötelezett gyűjtőként hatalmas gyűjteménye van bridzskönyvekből, folyóiratokból, bridzs vonatkozású fényképekből, tárgyakból.

A Darvas-kéziratot bő tíz éve vásárolta 100 angol font körüli összegért Paul Lavingstől, az ismert ausztrál bridzstermék-forgalmazótól. 2018. február 21-én úgy döntött, hogy egy megfelelő magyar intézménynek adományozza azt. (Az írás megjelent a Bridzsélet 2018 magazinban)


Darvas a Színházi Élet bridzsrovatát vezette 1934 és 1938 között, itt közöltek kilenc kártyamesét 1936-ban A kártyák mesélnek sorozatcímmel, melyet most mi is átveszünk. Ezt követően a szerző a budapesti bridzsvilágbajnokság szervezési, rendezési feladataival volt elfoglalva. Később az akkor uralkodó faji törvények miatt elvették rovatát, 1938 végén a folyóirat is bezárt. A kéziratot az állástalanság, a kiközösítés, az üldöztetés, a munkaszolgálat, majd a bujkálás körülményei között befejezte be, néhány kiegészítés a felszabadulás utánra is maradt. A mű jelentős részben a ma már mindenki számára hozzáférhető hetilapban közölt írásaira épül. Darvas Róbert a kéziratból készült angol könyv sikere révén világhírre tett szert, újabb könyvet és több, mint száz szakcikket publikált külföldön, de új írása 1938 óta nem jelenhetett meg hazájában. 

Az erősen megviselt, de olvasható kézirat, ami a partikat és a feladványokat illeti, nem mutat mást, mint amit az angol könyvből ismerhetünk. De ez egyáltalán nem áll a játszmák szövegkörnyezetére. A történetek kétharmadának a témája is egészen más, de a kézirat szerkezete, stílusa is jelentősen különbözik a könyvétől. És bár a Daily Telegraph egykori bridzsrovatvezetője, Norman de Villiers Hart remek munkát végzett és ezzel előttünk is „angolosítóból” az angol könyv társszerzőjévé lépett elő, biztosak vagyunk abban, hogy a magyar kéziratból bármikor hasonlóan sikeres könyv készülhetett volna itthon. Vagy akár készülhetne… (A kézirat tartalomjegyzékének első fele)

Most a kétszer ad, aki gyorsan ad elvét követve, a jövő héttől kezdve, itt tesszük fejezetenként közzé a kéziratot, a részeket mindig keddenként reggel 9 órakor publikáljuk. A szerkesztés során arra törekedtünk, hogy kiemeljük a partikat és ne változtassuk, csak gondozzuk a szöveget. Ugyanakkor több helyen módosítottuk vagy elhagytuk a lejátszást nem befolyásoló eredeti licitmeneteket. Úgy véljük, hogy ezzel segítjük a mai olvasót. (...és a kézírásos második)

Az Angliából visszaérkező kézirat nem volt teljes, két kártyatörténet hiányzott. Az egyiket pótolni tudtuk a már megidézett folyóiratból. A treff ász történetéből azonban csak a cím, a parti és annak lefolyása maradt fenn. A kézirat kiegészítésére ezért hamarosan pályázatot teszünk közzé. A pályázóknak Darvas stílusában kell megírniuk a kártyalap meséjét, melyhez a szerző ismert írásai adnak segítséget.

A kéziratot olvasva sokszor jutott eszünkbe, mennyire szerencsések vagyunk. Mert hányszor fordul az elő, hogy közölhetünk ötven soha, senki által nem olvasott írást egy világhírű szerzőtől? Aztán itt van az egykori bridzscézár, Ely Culbertson garanciája. Ő nem kevesebbet ígért a Darvas-írások olvasóinak, mint hogy nemcsak jól szórakoznak majd, de kivétel nélkül és azonnal jobb bridzsezőkké is válnak. Akkor ez most tényleg bekövetkezik? A közléssel egy sportágfejlesztési tervet is megvalósítunk?

És az is fontos, hogy ami ezekkel az írásokkal nem történhetett meg a negyvenes, az ötvenes, majd a hatvanas években, most megtörténik. Hogy helyére rakhatjuk világunk egy kis darabját…

Sok sikert újra itthon, Darvas Róbert!


További cikkek ebben a témában