Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Utolsó nap – Bridzs Európa-bajnokság, Oslo, 1938. július 3., vasárnap

A vigaszágon 32 leosztásos körmérkőzést játszottak és ott is érdekesen alakult a verseny, kezdjük ezzel. A németeknek és a svédeknek nagyon jól ment, a bécsieknek nagyon nem, és utóbbiak végül csak a 9. helyet tudták megszerezni. A német–osztrák meccsen a világbajnok Karl Schneidert megtréfálta új „honfitársa”, a német Von Dewitz, aki Dél helyén ült, és miután partnere egyszer kárót(!) licitált, Schneider 6 treff felvételét megkontrázta.

Von Dewitz a káró bubival indult. Schneider ütött a dámával, pikket hívott a királyhoz és megadta a treff bubi impasszt. Dél azonban nem a dámával, hanem az ásszal ütött! Kőrt hívott, és a felvevő megismételte az „elárult” dáma elleni adu impasszt. Von Dewitz ezt a dámával vitte, kilőtte az asztal maradék kőr figuráját, és a végén ütött még egy kőrt, mert Kelet nem tudta eldobni a kéz vesztő kőrjét. Talán ez volt az első Grosvenor-csel, melyet világversenyen bemutattak! A parti mindig kettőt bukik, ha Dél először a treff dámával üt és kőr figurát hív, majd a treff ász után újra ezt teszi. Így viszont csak egyet bukott volna Kelet, ha másodszor a treff királyt hívja le. Azt nem írták meg, hogy e világbajnoki-átverésre hogyan reagált Schneider, de magában nem örült, az biztos. Elvégre a Grosvenort eleve az ellenfél bosszantására találták ki, és hogy mélyen szöget üt a fejbe, az nem kétséges.

A döntő is hozott izgalmakat. A norvég csapat a második félidőben fordított, és remek játékkal 124–104 MP arányban 3–1-re győzött, mellyel a második helyet szerezte meg a tornán.

A magyar csapat továbbra is magabiztosan játszott. Klasszis felvevőjátékkal szerzett 8 meccspontot Widder Lala az alábbi partiban.

Kőr bubi indulásra a 6 káró felvétel reménytelennek látszik, mert ha jó a pikk impassz, akkor is kiáll egy kőr és egy treff. Widder kézben ütött a királlyal és azonnal kis pikket hívott a nyolcashoz. Kelet ütött és kőrrel jött vissza, melyet elvitt az ász. Dél lehívott négy adut, majd a treff ászt. Ez volt a végállás:

A káró tízesre Nyugat a treff királyt dobta el, Észak és Kelet is treffet tett. Az utolsó adu következett (az asztal a kőr hármast rakta) és Nyugat bajba került. Ha pikket dob, akkor a pikk impassz után úr lesz a pikk kettes, ha kőrt, magas lesz a kéz kilencese. Egyoldali kétszínű beszorítás történt az asztalnál, melyet a másik asztalon az angolok nem játszották meg, igaz, odaát csak 5 kárót kellett teljesíteni.

Néha a játékhoz kell a szerencse is. És igaz a mondás, hogy a jó kapusnak (itt csapatnak) szerencséje van. A következő parti a kőr dámán múlott.

Az angol Dél 7 kárót játszott és a kőr impasszt nem találta el, egyet bukott. A magyarok csak 6 kárót vettek fel, a kőr impasszt eltalálták és szürrel teljesítettek. Persze ha az angolok ismerték volna Barry Crane dáma elleni impasszparancsolatát, hogy nemes színnél a bubi előtt ül a dáma, akkor más lett volna az eredmény…

A magyar csapat a mérkőzést 131–121 MP aránnyal nyerte, de ez 2–2 győzelmi pontot, azaz döntetlent jelentett. És Európa-bajnok lett a magyar csapat! Az ezüstérmet a norvégok, a bronzérmet a hollandok szerezték meg. A vigaszversenyt a svéd csapat nyerte a németek előtt. A végeredmény:

A nőknél végül csak 5 ország indult, mert Franciaország a nevezése ellenére mégsem küldött csapatot. A bajnoki címet Dánia szerezte meg, a második helyen Svédország, a harmadikon Norvégia végzett.

A díjkiosztó és a bankett nagy külsőségek között a Grand Hotelban zajlott. A hatalmas ezüstserleget a norvég kereskedelmi miniszter adta át a magyar csapatnak óriási ováció mellett. Örülünk, hogy a legjobb csapat győzött – mondták a norvég házigazdák. Ranik Halle így emlékszik a történésekre:
„Amikor a magyar himnuszt játszották, mindannyian hallottuk Widder hatalmas és kissé képzetlen hangját, amint az asztal végénél felemelkedve, túlharsogva a zenekart, szélesen, telten és magabiztosan zengett, melyet a hét nehézségei és az ünnepi pillanat sem befolyásolt. Ő volt az a kiemelkedő egyéniség, aki mindenkinél jobban szimbolizálta az 1938. évi magyar győzelmet.”

Természetesen a norvég lapok fényképekkel illusztrált cikkekben részletesen tudósítottak a díjkiosztóról is. Az alábbi kép a győztes magyar csapatról készült.

Az kétségtelen, hogy Widder Lajos volt az 1938-as Európa-bajnokság legnagyobb sztárja. A norvég bridzsmagazin még 1949-ben is megemlíti, többek között Terence Reese és Boris Schapiro társaságában. (Balra a norvég cikkrészlet, jobbra a gyönyörű ezüstserleg, melyet Ferenczy György őrzött meg az utókornak)

A magyar újságok is öles betűkkel közlik a jó hírt. A Pesti Hírlap így:
„Vasárnap ért véget Oslóban a nyolcnapos bridzs Európa-bajnoki verseny. A magyar csapatnak utolsó ellenfele Anglia volt. A hajnalig tartó küzdelem végül 2:2 arányú eldöntetlennel végződött, mert a magyarok által szerzett 10 meccspont előny a szabályok értelmében csak eldöntetlen eredményhez volt elegendő. A magyarok végleges győzelméhez azonban ez az eldöntetlen is elég volt, mert a másik két ellenfelüket, a norvégeket és a hollandokat fölényesen győzték le a verseny előző napjaiban. Végeredményben Magyarország 9 ponttal megnyerte az Európa-bajnokságot. Második lett Norvégia 7 ponttal, harmadik Hollandia 5 ponttal és negyedik Anglia 3 ponttal. A hölgyek csoportjában Európa-bajnok lett Dánia, második Svédország, harmadik Norvégia.
A magyar csapat már másodszor nyert Európa-bajnokságot; először 1934-ben Bécsben győztek. Múlt évben a Budapesten elsőízben megtartott világbajnoki mérkőzésen Ausztria és Amerika után a harmadik helyre kerültek. Idén nem volt világbajnoki mérkőzés. A legközelebbi Európa-bajnokságot jövő évben Prágában rendezik meg és a győztes európai csapat Amerikában fog mérkőzni a New York-i világkiállítás alkalmával rendezendő amerikai nemzeti bajnokság győztesével a világbajnoki címért. Az Oslóban győztes magyar csapat hazafelé jövet Kopenhágában játszik a dán válogatott csapattal és csak pénteken érkezik vissza Budapestre.”

Pesti napló:
„Magyarország olyan fölényesen győzött, amire az Európa-bajnokságok történetében eddig még példa nem is volt. A skandináv turnéval összekötött Európa-bajnoki versenyekről visszatérő diadalmas versenyzőket a jövő héten az Országos Magyar Bridzs Club saját helyiségében társas vacsora keretében ünnepli. A banketten a Magyar Bridzsszövetség vezetősége is részt vesz.”

Dunántúl:
„Vasárnap este fejeződött be a bridzs Európa-bajnokság Oslóban. A bajnokságot nagy fölénnyel végig vezetve a magyar csapat nyerte. A mezőnyből kimagaslott a magyar válogatott játéka. Csupán a norvég csapatban volt a magyarokhoz méltó bridzsező Larsen személyében. A jövő évi Európa-bajnokságot Prágában tartják. Ha a magyar csapat ott is megvédi címét, úgy a jövő év augusztusában Európát képviseli Amerika ellen a New Yorkban vívandó világbajnokságokon. 1940-ben Kopenhágában lesznek az Európa-bajnokságok.”

Az 1939-es Eb-t a csehszlovákok lemondták és Hága lett a helyszín. A más erőkből álló magyar csapat nem védte meg bajnoki címét, mert csak 5. lett.

Európa-bajnok válogatottunk útban hazafelé megszakította útját, és Koppenhágában a dán válogatottal egy 32 leosztásos barátságos mérkőzést játszott, melyen 47 meccsponttal, azaz 4–0 arányban győzött.

Itthon nagy szeretettel fogadták a győztes csapatot. Hazaérkezéskor a pályaudvaron a Magyar Bridzsszövetség vezetősége és a bridzs számos híve várta és üdvözölte a játékosokat.

A győzelem hatással volt a hazai társasági bridzséletre is. A Parlament dunai teraszán, a Márkus-féle étterem különtermében egész nyáron hetente kétszer, kedden és pénteken Farkas Mihály tartott előadásokat, melyeken részletesen ismertette az Európa-bajnokságon győztes magyar csapat licitálási módszerét és játéktechnikai fogásait. Az is lehet, hogy ekkor fektették le a „kávéházi” rendszer alapjait.

És hogy milyenek a bridzsezők?
„Péntek este az Országos Magyar Bridge Club nagy díszvacsora keretében ünnepelte az Európa-bajnok magyar csapatot. Vitéz Görgey István országgyűlési képviselő, a klub elnöke, megnyitó beszéde után Bodor Géza, a Duna Sport Club elnöke és Szigeti Pál, az Országos Magyar Bridge Club ügyvezető elnöke köszöntötték a győzteseket. A csapat részéről Widder Lajos mondott köszönetet az üdvözlésekért, majd kedves epizódokat mondott el a túráról Ferenczy György és Kaleday Jenő. A szép ünneplés éjfél felé véget ért, amikor az egybegyűltek »négyes csoportokban« szétszéledtek…”

Utóirat
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Nils Kvangraven norvég, Göran Mattsson német, és Shireen Mohandes angol bridzstörténészeknek, akik sokat segítettek a külföldi anyagok felderítésében, valamint Csepeli Miklósnak, Négyesi Györgynek és a nyelvzseni Lénárt Zoltánnak, kinek norvég és gótnémet fordításai nélkül szegényebb lett volna ez a történelmi anyag. És természetesen azoknak is jár a köszönet, akik nem szerették volna, ha nevesítem őket.

És végül egy személyes megjegyzés. Amikor kb. egy évvel ezelőtt többszöri és erős unszolásra belevágtam a „projektbe”, nem gondoltam volna, hogy több száz órát fogok ezzel a témával foglalkozni. De a rengeteg kutatás a hasznomra vált, mert annyi plusz ismeretet szereztem az 1930-as évekről, hogy megérte gazdagítani hézagos ismereteimet. Végezetül köszönetet mondok családomnak is, Rita leányomnak és unokáimnak, Szofinak és Emmának, akik nagyon sokat segítettek azzal, hogy időnként hagytak dolgozni…

(Vége)


Kapcsolódó cikkek: