„A LoveBridge el fog terjedni” – interjú Harsányi József EBL-alelnökkel

Az 50. Bányász Kupán, Tatabányán beszélgettünk a Németországban élő Harsányi Józseffel, az Európai Bridzsliga (EBL) első alelnökével. Az interjú fő témája a bridzs a koronavírus-járvány idején, de szóba került a LoveBridge és az is, mit lehet tenni azért, hogy csalók megkapják megérdemelt büntetésüket.

– Hogy számol az európai szövetség, mikor fogunk újra normálisan bridzsezni?
– Optimistán gondolkodunk, bízunk a világjárvány mihamarabbi kifutásában, de fenntartjuk az opciókat arra az esetre is, hogy még nyolc hónapig is eltarthat. Készek vagyunk arra, hogy amint lehet, nagy létszámban világversenyeket szervezzünk. (Harsányi József nagy jövőt jósol a tabletes bridzsnek – Fotó: Bakó Dániel)

– Az elmaradt világversenyek pótlására mi a terv?
– Részben elhagyjuk őket, mert egy évben két Európa-bajnokságot ugyanabból a fajtából megrendezni nem érdemes, részben, ha be tudjuk illeszteni az éves programba, akkor azt megtesszük. Utóbbit a játékosok kívánságának megfelelően kívánjuk megtenni. Sok potenciális részvevőt megkérdezünk, hogy hány versenyre jönne el, érdekli-e esetleg egy májusi Európa-bajnokság, mi fér bele a programjába, és ott van még a világszövetség is, az ő versenyeikkel is hasonlóan mieinkhez kezdeni kell valamit, azoknak is helyet kell találni a versenynaptárban.

– A különböző országokban mennyire egységes most a bridzshez való hozzáállás a járvány szempontjából? Hasonló protokollt követnek?
– Igen. Eléggé egységes az egészségügyi előírás, a tilalom, hogy hány fő fölött nem lehet rendezvényt tartani, milyen távolságot kell hagyni, hogy kell-e maszkot viselni – én a maszkban bridzsezést elképzelhetetlennek tartom. Ezekhez a rendezők tartják magukat, ami a legtöbb esetben azt eredményezi, hogy nem lehet bridzsezni egyelőre a szokványos módon. Én szorgalmazom az Európai Bridzsligában és a világszövetségben is a LoveBridge bevezetését, mert akkor a szkrín két oldalán ülő két-két embert szétszednénk két külön asztalra úgy, hogy legalább egy méterre üljön egymástól Észak és Kelet, egy másik asztalnál pedig Dél és Nyugat. Ez javítana még a szabálykövetésen is, nem lennének apró zörejek. Az áthallások lecsökkentek a zárt szkrínnél, de így még jobb lenne.

– Hogy ne menjünk messze Németországtól, ez a köhögéseket is megfosztaná a jelentésüktől…
– Erről nem szívesen beszélnék, mert ez a bridzs katasztrófája. A megvádolt pár német bírósághoz fordult, és a német bíróság a világszövetség ítéletét megsemmisítette. Ez igen bonyolult probléma, nem nyilatkoznék sem a játékosok bűnösségéről vagy ártatlanságáról, sem az egész eljárásról. A világszövetség azóta a fegyelmi rendelkezési rendszerét megváltoztatta, most létezik egy olyan rendszer, ami nem hozná létre az előbb említett lehetetlen szituációt, ami 2014-ben történt.

– Más esetekben is hasonló történt, nemcsak a német doktoroknál, hogy a bíróságok ellentétes döntést hoztak a bridzs sportági határozatokkal. Ezek szerint biztosítottnak látod, hogy ilyen nem fordul elő többet?
– Nem. Amíg csaló van a világon, addig megtalálják az utat a tisztességtelen előnyszerzéshez, és vannak, akik mániákusan keresik ezeket a lehetőséget, mintha a bridzs önmagában nem lenne csodálatos játék, ne adna lehetőséget arra, hogy a játékos a saját fejét használva, a partnerével szabályosan kooperálva jó, akár zseniális megoldásokat produkáljon, hanem susztermattot adnak az ellenfélnek egy szabálytalansággal.

– Csak a susztermatt legális eszköz a sakkban. De amit mondasz, az arra vonatkozik, hogy továbbra is lesz indíttatás a csalásra, és persze, bármit teszünk, száz év múlva is lesz. A kérdés az, hogy tudjuk elérni, hogy a bridzsszemnek bizonyított csalást a civil bíróság is annak lássa. Mert ha jól értem, akkor a világszövetség azért alakította át a szabályzatát, hogy a döntései polgári fórumokon is megállják a helyüket.
– Csak sok esetben, sőt, a legtöbb esetben ez lehetetlen, mert a polgári bíróságoknak nincs ilyen ismerete, a statisztikai kielemzést nem fogadják el bizonyítéknak.

– Akkor azzal kell együtt élnünk, hogy a bridzsvilágban elmeszelik a csalókat, a polgári bíróságok aztán felmentik őket?
– Nem, mert van olyan törekvés, hogy olyan kiírásrendszerünk legyen, hogy szerepeljen benne, hogy a rendező – leginkább az EBL, a világszövetség – statisztikai alapon végérvényes ítéletet hozhasson.

– Akkor egy versenyen belüli eseteket lehet csak vizsgálni?
– Nem, gyűjteni kell az adatokat mindenhol, és itt újra említem a LoveBridge-et, mert minden hagyományosabb eszköznél pontosabban és részletesebben menti az adatokat, és ezekből statisztikai profilokat lehet készíteni. Mennyire tartja be egy játékos a licitrendszerüket, az ellenjáték-megállapodásaikat? Az adatbázis pedig nemzetközi gyűjteményből állna. De ez csak terv, mert a megfogalmazása nagyon nehéz, különösen úgy, hogy ne lehessen felsőbb ítélethozó.

– Azt meg tudod tiltani? Hogy ne fordulhasson mondjuk a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz?
– A futballbíró a pályán olyan tizenegyest tud ítélni, amit utóbb senki nem tud eltörölni.

– Ez igaz, de csak a meccs történéseire van hatása, a játékos karrierjéről már nem ő dönt.
– Igen, más sportágakban is vannak etikai bizottságok, és ott sokkal egyszerűbb, mint a bridzsben, mert ott látható, fényképezhető, videózható, visszajátszható, a bridzsben a gondolatokba kéne belelátni, miért tér el valaki egy teoretikus megoldástól, és ha sikeresebb azzal, akkor felmerül, hogy szabálytalanul álltak a rendelkezésére információk.

– A LoveBridge kellemesebb téma, térjünk vissza oda. Mondod, hogy népszerűsíted, hogy a vírusos időszakban megoldást jelenthet. Hogy látod, átmegy az üzenet, nőtt a fogadókészség az eszközre?
– Azt veszem észre, hogy szinte minden országban létrejön egy mag, amelyik teljesen megérti a LoveBridge előnyeit és próbálja terjeszteni. Ez a kis csoport szemben áll egy nagy többséggel, amelyik 35 éve a szkrín bevezetése ellen tiltakozott, meg a licitdoboz ellen, hogy „nem lehet akkor beszélni!”. Ez a letisztulás irányába megy, történelmileg Magyarországnak itt kitüntetett szerepe van, mert elsőként a magyar bajnokság felső osztályaiban, a különféle LoveBridge-dzsel rendezett magyar versenyeken lehetett megtapasztalni, hogy a bridzs minden szépségét meg lehet élni így is, ráadásul megteremti a tisztább játék lehetőségét.

– Németországban hogy áll a LoveBridge?
– Ott két bemutatót szerveztünk, egyet Münchenben, egyet Berlinben. A münchenire a meghívott elnökségi tagok közül senki nem jött el, feltételem azért, mert az ő tanácsadóik úgy befolyásolták őket. A német vezetők bizonytalanok. Közöttük egy világszínvonalú játékos van, ő nagyon meggyőzőnek találta, a többiek értetlenül tekintettek rá. A LoveBridge el fog terjedni, csak az a kérdés, mennyi időre lesz rá szükség. A világszövetség és az EBL nagy segítséget nyújtott a bemutatók lehetőségének biztosításával. Floridában olyan termeket kaptak ingyen a világszövetségtől, amikért tízezer dollárokat kellett volna fizetni. A napi bulletinokban is jelentek meg róla cikkek. A vírusveszély jelentősen megnövelte az érdeklődést a LoveBridge iránt. Emberek, akikről azt sejtettem, hogy ellenségei a tabletes játéknak, felvetették, hogy miért nem próbáljuk meg ezt a magyar találmányt. Nikolas Bausback és Christian Fröhner topjátékosok Wiesbadenben, ők átvállalták a rendszer terjesztését Németországban. Ha ott beindul, akkor beindul másutt is, később exponenciális robbanásra számítok.

– Németországban hogy zajlik most a bridzs? Hány klub van nyitva?
– Nagyon kevés. Nagyjából ötszáz klub van Németországban, ebből húsz-harminc üzemel, persze korlátozott létszám mellett, és félnek is emberek, nemigen járnak el bridzsezni. Norvégiában könnyedebben vették, tudunk egy klubról, ahol az összes tag megfertőződött, azóta ott is szigorítottak.

– A bridzs áttevődött az online térbe, az a nagy kérdés, hogy a játékos elkötelezettsége a bridzs és az élő bridzs iránt, illetve a bridzstársaságok szociális szövete milyen sérüléseket szenved a járvány miatti bezárkózás következtében, és milyen mértékben tud majd regenerálódni, visszaépülni.
– Sok minden helyre hozható és újraindítható lesz. Ugyanakkor a németországi klubjátékban az átlagéletkor 74 év fölött van, a játékosok egy évet öregedtek mindenféle utánpótlás nélkül, szóval már 75. Sokan nem kapcsolódtak be az online játékba, szerintem nagyjából tíz százalék. 25 ezer a német szövetség taglétszáma, és merész vagyok, amikor azt mondom, hogy 2500 játszik a BBO-n.

– Fura. Nincsenek adataim, de úgy tapasztalom, hogy sokan, akik korábban a közelébe nem mentek az online játéknak és idősek, olykor közel a kilencvenhez, a karantén alatt vették a fáradságot, olykor keservesen szokták meg, olykor könnyebben, de játszanak a BBO-n.
– Vannak szép példák is, de statisztikai dimenzióban nézve rossz a helyzet.

– A járvány lehetőséget is rejthet. Van-e központi, EBL, világszövetség által végigvitt kezdeményezés, ami online bridzstanfolyammal céloz meg új játékosokat? Hiszen mondjuk teniszezni karanténban képtelenség, bridzsezni megtanulni viszont ragyogóan lehet, ez új kapukat nyithat meg.
– Az oktatás minden nemzeti bridzsszervezetnek a saját házifeladata. Van tananyag a világszövetség és az EBL oldalán is, de ezt a kérdést minden országnak magának kell megoldania. A pusztulás után új életnek kell sarjadni, ha csődbe megy esetleg pár bridzsklub, jó koncepcióval előálló, lelkes, tettre kész emberek jobb helyeket csinálhatnak, mint amik korábban voltak. Magyarországon az utóbbi évtizedben erősödtek meg a klubok, nagy kár lenne, ha ezek a jó tendenciák megsínylenék a járvány hatásait. A bridzsutazásokból iparág lett Németországban és másutt is, ez is pozitív, a lényeg, hogy játsszanak az emberek, élvezzék a bridzset, a tanárok pedig segítsék őket. A valódi kezdők oktatása nagyon fontos pont, ha megrabolva érzi magát a bridzstársadalom a vírus által, akkor legyen az a válasz rá, hogy aki teheti, segítse a kezdőket, hogy megtanulják a játék szabályait, alapfogásait, teremtsenek a számukra olyan környezetet, ami nem taszítja ki őket.

– Sőt, akár befogadók is lehetnek.
– Sokszor megpróbáltuk a befogadásra való nevelést olyan szólamokkal, hogy „kezdők nélkül ki fogunk halni”, de attól kezdve, hogy egy tehetségesebb pár elkezdett eredményeket elérni, idősebb társaságban ellenérzéseket szült, hogy másképp játszanak, hogy ők gondolkodnak, elszámolnak 13-ig, megjegyzik a lapokat satöbbi, és kiutálják őket, mondván csak azért jönnek, hogy a mesterpontjainkat elvegyék. Szerintem ez a világ sok helyén így van, ahol magas az átlagéletkor. Ahol a középkorúak nagyobb számban vannak jelen, ott nagyobb a tolerancia.