Európa-bajnokság helyett

Linkben gazdag (nem rövid) tájékoztató arról, ami ezekben a napokban a bridzsvilág legfontosabb eseménye. (Ha van időd, kattints mindenre, ami linknek néz ki… ). Ha nem érdekel más, csak három jó parti, tekerj a cikk végére.

Alapinformációk
Kezdjük az alapokkal. 2019 óta négy kategóriában ír ki világbajnokságot a Bridzs Világszövetség (WBF).

Az egyes kategóriák kupái (a szeniort kivéve) arról a helyszínről kapták a nevüket, ahol először rendeztek az adott kategóriában világbajnokságot. Ennek megfelelően a nyílt világbajnokság neve Bermuda-kupa, és amikor olasz-amerikai hegemóniáról beszélünk, ennek a versenysorozatnak az éremtáblázatára gondolunk. Volt azonban előzménye az 1950-es (első, Bermudán rendezett) világbajnokságnak (1937-ben Budapest rendezte a világbajnokságot), és ebben az időszakban Ausztria és Magyarország neve fordul elő a leggyakrabban a győztesek között.

1974-ben rendeztek először női világbajnokságot, melynek a neve Velence-kupa lett. Az amerikaiak hegemóniája itt is egyértelmű.

2001 óta létezik a szeniorok számára világbajnokság, melyet az alapítóról neveztek el d’Orsi-kupának. Az amerikaiakon kívül itt csak három alkalommal termett babér egy-egy európai csapatnak (Angliának, Franciaországnak és Dániának).

A vegyes csapatok versenyéből eddig egyetlen egyet rendeztek. Erre 2019-ben Vuhanban, abban a kínai városban került sor, ahonnan néhány hónappal később elindult a koronavírus. Ennek megfelelően a kupa neve is Vuhan-kupa. Az eddigi egyetlen győztes Oroszország.

Ezeknek a világbajnokságoknak a válogatóversenyeihez a WBF 8 zónára osztotta fel a bridzsvilágot. Európa az egyes számú zóna, ahonnan minden kategóriában nyolc csapat jut ki a világbajnokságra (a házigazdán kívül).  A legtöbb zónában ugyan nem ez a helyzet (külön válogatóversenyt rendeznek és nem a kontinensbajnokság dönt), de azt, hogy az 1-es zónából mely csapatok juthatnak ki a világbajnokságra, hagyományosan az Európa-bajnokság dönti el.

Tovább növeli a tétet, hogy tradícionálisan a nyílt kategóriában az első 10 helyezettet képviselő ország bajnokcsapatai vehetnek részt a Champions’ Cup versenyen (Bajnokcsapatok Európa-kupája).

Előzmények Magyarországon
Talán van, aki még emlékszik, hogy az előző két Európabajnokságon (2016-ban Budapesten és 2018-ban Ostendben is) hatalmas elánnal és sok jó megoldással játszott a nyílt magyar válogatott, mindkét alkalommal nagy esélyekkel, az utolsó pillanatig a továbbjutásért küzdve. Noha mi pontosan tudjuk, hogy a többi kategóriában is kiváló játékosok játszanak a magyar válogatottakban, a sikerhez (a világbajnokságra való kijutáshoz) a legközelebb eddig a nyílt csapat állt.

2019 őszén a mit sem sejtő Magyar Bridzs Szövetség (MBSZ) a szokásoknak megfelelően válogatóversenyeket írt ki a 2020-as – aktuálisan következő Európa-bajnokságra. A női és a vegyes kategóriában 1-1 csapat jelentkezett, szenior csapat pedig egyáltalán nem. Ami a nyílt válogatottat illeti, négy csapat indult a válogatón. A Dumbovich Miklós–Winkler Gábor, Hegedűs Gál–Szegedi Balázs formáció Szabó Csabát hívta ötödiknek csapatába (többek között az ő kezdeményezésük volt, hogy a válogatót digitális platformon rendezzük, akkor még senki nem tudta, hogy a valódi versenyen majd minden résztvevő a számítógépe előtt ülve játszik majd…). Ez az ötös 2020 év februárjában (a szerzőnek legalábbis: fájdalmasan) simán megnyerte a négycsapatos válogatót, hogy aztán szinte azonnal ránk köszönjön a Covid-éra.

Go online
Mint annyi más sportágban, bridzsben is 2021-re húzódott át a 2020-as Európa-bajnokság. Illetve pontosabban: húzódott volna. Az Európai Bridzsliga (EBL) úgy döntött azonban, hogy nem tart hagyományos értelemben vett Európa-bajnokságot, viszont a 2022-re tolódott világbajnoksághoz (illetve a Champions’ Cuphoz) szükséges válogatóversenyt megtartja. A döntést addig halogatták, ameddig csak lehetett, de a világban még a járvány harmadik hulláma jócskán tartott, amikor az utolsó szót ki kellett mondani. Tekintettel arra, hogy a mi sportolóink közül sokan a veszélyeztetett korosztályhoz tartoznak, az a döntés született, hogy a válogatóversenyt online platformon tartják.

A Covid-érában gombamód szaporodtak az online platformok, és az időszak győztese minden kétséget kizáróan a RealBridge lett, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy a résztvevők videón látják egymást játék közben (screenes játék esetén csak az egyik ellenfelet). Az EBL döntése értelmében az európai válogatóversenyeket is a RealBridge platformon tartják.

(Nem fizetett reklámblokk: A magyar LoveBridge fejlesztésért aggódó – imádott – olvasóink számára egy pici kitérő. A LoveBridge célja kezdettől fogva a helyszínen, a játékosok részvételével szervezett versenyek digitalizálása volt. Ilyen értelemben a RealBridge nem versenytársa a LoveBridge-nek. Sőt, segíti abban, hogy a játékosok hozzászokjanak, elfogadják a digitális felületeket. A magyar játékosok és versenyszervezők támogatásának/együttműködésének köszönhetően a LoveBridge hatalmas referenciát kapott már, így amikor a United States Bridge Federation (USBF – az amerikai bridzs válogatottakat kiválasztó szervezet) olyan elektronikus platformot kezdett keresni, amellyel a helyszínen, de kártya használata nélkül megrendezhető az amerikai válogató – gondolkodás nélkül a LoveBridge mellett döntöttek. Az amerikai válogatóversenyek idén októberben lesznek Chicagóban. Ha fizikailag nem is leszünk jelen, az elmúlt év fejlesztéseinek köszönhetően távolról is meg tudjuk szervezni számukra a versenyt. Reklámblokk vége.)

Előkészületek
Nem túl meglepő módon az online verseny ötlete rengeteg kritikát kapott minden oldalról. Tekintettel arra, hogy 2015 óta folyamatosan napirenden van a csalás kérdése, majd a járvány kitörését követően az online csalásé is, a bridzs közvéleményét folyamatosan az foglalkoztatta, hogy miként tervezik megakadályozni a csalást a szervezők. Hogy sikerült-e vagy sem, nem én fogom eldönteni. 

Azt kell, hogy mondjam, nem könnyen alakult ki a verseny végleges formája. A döntés halogatásának a legfontosabb eredménye az lett, hogy a rengeteg előkészületet igénylő verseny feltételeit reptében kellett kitalálni. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor valaki új dologba fog, számtalan előre nem látható problémát kell megoldania, akármennyit tervez is előre, és ezzel így járt az EBL is. Nem hiszem, hogy itt most érdemes végigmenni azon az úton, amelyen ők végigmentek, de az egyszerűség kedvéért összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy végül milyen is lett ez az online verseny.
Némi tusakodás után az a döntés született, hogy a játékosoknak minden országban össze kell gyűlniük egy helyre, ahol egy vagy két külföldi, semleges megfigyelő ellenőrizni tudja őket játék közben, hogy ne használjanak illetéktelen segédeszközöket, illetve ne kommunikáljanak az ellenfeleken kívül senkivel. Tényleg csak azért, hogy érzékeltessem a szervezés különös alakulását: kézzel rajzolt skicceket kaptunk eligazításként arra vonatkozóan, hogy a szervezők miként képzelik el a teremben a játékosok elhelyezkedését (mindenki fal felé, egymásnak háttal, középről a megfigyelő mindenkinek rálát a monitorjára, a játékosok pedig nem láthatják egymás monitorjait).

A semleges megfigyelők számára az EBL jelöli ki a helyszínt, ahol meg kell jelenniük. Minden nemzeti szövetséggel szemben elvárás volt, hogy annyi megfigyelőt küldjön ki, amennyinek hozzá kell jönnie. Hogy egy adott helyszínre hány megfigyelő szükséges, nos, erre vonatkozóan nem sikerült megtalálnom a szabályozást (gyanítom, hogy nem is volt ilyen), mindenesetre nálunk jelenleg két hiteles bridzsvezető ellenőrzi a magyar játékosokat (Harsányi József és Michal Sikra – előbbit sokan ismeritek személyesen, utóbbi a Szlovák Bridzs Szövetség elnökségének tagja). Ennek megfelelően mi is két megfigyelőt küldtünk – az EBL döntése értelmében – Moszkvába: Magyar Ádámot és Gulyás Dánielt (köszönjük!).

A magyar csapatok számára elég sokáig kerestünk megfelelő helyszínt, bíztunk benne, hogy találunk olyan nagyobb támogatót, aki erre az augusztus végi hétre kedvezményesen biztosítani tud a csapatok számára egy nagyobb tárgyalót – és végül szerencsénk lett: a Milestone Institute friss igazolása, Hegedüs Orsolya a segítségünkre sietett (köszönjük!). A Wesselényi utcai épület díszterme tökéletesen megfelel a céloknak. Megfelelően nagy és átlátható, jól megközelíthető (ne akarj parkolni) és a szellőztetése is biztosított. A felkészülés alatt volt némi aggodalom bennem, hogy a technikai feltételek is rendben lesznek-e, de Orsi irányítása mellett a megfelelő minőségű internetkapcsolatot, illetve a számtalan konnektort a töltőknek is sikerült biztosítani.
A játékosok a saját eszközeiken játszanak. Informatikus ismerőseim ezt hallva kezükbe temették arcukat – hiszen, hogy egyiküket idézzem: „ha a saját gépemet használhatom, nincs az az információ, amihez ne tudnék hozzájutni játék közben”. Ugyanakkor, hogy Maurizio Di Sacco véleményét is idehozzuk (amit egy másik alkalommal mondott ugyan, de azóta is szívesen idézzük): „Nem azért kell ellenőr, mert azt gondoljuk, hogy csalnak, hanem azért, hogy ne legyenek pletykák arról, hogy csalnak.” Persze a saját eszköz is okozott fennakadást: nem mindenkinek volt kamerával felszerelt laptopja, illetve az utolsó pillanatig is kétséges volt, hogy iPad-en lehet-e játszani, ha valaki azzal szeretne.

Mint azt már fentebb írtam, a platform a RealBridge lett, melynek legfontosabb előnye, hogy van videókapcsolat a játékosok között. Ugyanakkor egy teremben, amelyben minden játékos a csapattársaival ül közös térben, megengedhetetlen, hogy hallják egymást, így a videóközvetítés néma, a kommunikáció írásban zajlik.

Információk a versenyről
Aki az európai válogatóversenyről akar információt gyűjteni, az erről az oldalról induljon.

Itt lehet megnézni, hogy melyik csapat mikor játszik, illetve kis keresgéléssel a sorsolás is megtalálható, de azt ide is belinkelem: Nyílt csapat sorsolása, női csapat sorsolása, szeniorcsapat sorsolása.

A menüben a Results gomb visz a legfontosabb oldalra.

Noha az oldal jól szervezett és minden információ megtalálható rajta, igényel némi gyakorlatot a navigálás, mivel egyrészt nem mindig világos, hogy melyik Round linkjére is kell kattintani, hogy a legfrissebb állást megtudjuk, másrészt kissé véletlenszerű, hogy mikor nyílik meg új ablak, és mikor navigálunk el az oldalról. Szóval tessenek bátran nyomogatni, és biztosak lenni benne, hogy a többiek is ugyanúgy elvesznek benne, mint ahogy te.
Kibicelni és a korábbi partik között kincset keresni pedig itt lehet. (A felugró ablakba bármilyen nevet lehet írni.)

Több ablakban is lehet kibicelni, akkor minden felugró ablakba más nevet kell írni. Mivel a játék online zajlik, bármikor bármelyik asztalhoz oda lehet ülni. A közvetítés 30 perces késleltetéssel történik, tehát az EBL honlapján lévő „Results” oldalon látható időpontokhoz hozzá kell adni félórát. A RealBridge saját oldalán az időpontok helyesek.

Magyar csapatok
A nyílt kategóriában a korábban említett Dumbovich, Hegedűs, Szabó, Szegedi, Winkler ötösfogat képviseli Magyarországot. Szabó Csabi a két fix párba ül be egy többé-kevésbé rögzített koreográfia alapján, de semmi sincs kőbe vésve. (Itt Winkler Gábor, Hegedűs Gál, Dumbovich Miklós, Szabó Csaba, Szegedi Balázs sorrendben állnak a fiúk)

A női csapat is öttagú: Hegedüs Orsolya, Lajos Hanka, Szűcs Villő, Tichy Eszter és Zalai Ágnes játszik szerda reggeltől.

A szeniorcsapatban némileg hagyományosabb módon 3 pár nevezett: Fogaras András–Földi József, Gál Péter–Jakab Sándor és Kuttner György–Zöld Ferenc.

Aki figyelt, annak feltűnhetett, hogy a hármas szám stimmel: három kategóriában neveztek 2019-ben csapatok, de az nem ez a három kategória volt. A vegyes csapat visszamondta a szereplést.

Ehelyütt is szeretnék az elnökség nevében bocsánatot kérni azoktól, akik esetleg indultak volna a helyükön: nem gondoltunk arra, hogy lenne olyan csapat, amelyik a válogatón nem indult 2020-ban, de 2021-ben részt venne a versenyen – némi kutatást a dolog megért volna, most már sajnáljuk, hogy ez elmaradt.

Jelen cikk írásának pillanatában a női csapat még nem kezdett el játszani a 20 csapatos mezőnyben (szerdán 11:35-kor kezdhetünk drukkolni nekik + 30 perc, amikor nézhetjük is a játékukat), a szeniorok az előkelő 9. helyen várják a folytatást 7 forduló után. A magyar nyílt válogatott szintén a 9. helyen áll jelenleg, de ez semmit nem mond a valódi helyzetükről, és eddigi szenzációs szereplésükről.

Az olasz meló
Fulvio Fantoni és Claudio Nunes története olyan messzire nyúlik vissza és olyannyira szerteágazó, hogy elsőre nem látszik értelme annak, hogy az európai válogatóról szóló – amúgy sem rövid – írásban velük foglalkozzunk, de…

Az történt, hogy az olasz szövetség az utolsó pillanatban benevezte az egyébként nem túl erős gárdát felvonultató csapatba Fantonit. Ahogy mondani szokták: a hatás leírhatatlan volt. A legnépszerűbb bridzs fórumon jelenleg is 6-7 különböző szálon fut annak a kérdésnek az elemzése, hogy egyrészt ez hogyan történhetett meg, mi ilyenkor a teendő, és egyáltalán hogyan viszonyuljunk ehhez a kérdéshez?

A dilemmát az okozza, hogy Fantoni letöltötte a rá kiszabott büntetést, ugyanakkor ennek a büntetésnek a mértékét (5 év eltiltás) a bridzstársadalom sosem fogadta el arányosnak az elkövetett cselekményhez képest (szándékos csalás, összejátszás a partnerrel). Külön felháborította a bridzsezőket, hogy Fantoni tagadta a vádakat (amelyeket nyilvánvaló módon bizonyítottak a róluk készült videók), sőt, polgári pert indított, melyet (a döntéshozók bridzstudásának hiányában) meg is nyert.

Amikor kiderült, hogy Fantonit nevezte az Olasz Bridzs Szövetség, és az is kiderült, hogy az EBL nem utasította el a nevezést, Sabine Auken (ha nem kattintasz, most akkor is el kell olvasnod, hogy az „I Love This Game” című könyve nagyon szórakoztató, mellesleg nyert egy Spingoldot és egy Vanderbiltet is), valamint a partnere, Roy Welland (aki azon kívül, hogy nagyon tud bridzsezni, igen szórakoztató és udvarias egyszerre, mindig hord magánál egy üveg nagyon drága pezsgőt – just in case) lemondták a részvételt a német válogatottban. Őket hamarosan követte Boye Brogeland és partnere, Espen Lindquist.

Ha valaki kattintott, akkor láthatta, hogy a vita még hosszan folytatódott, de más nem történt.

Amikor augusztus 23-án elkezdődött a válogatóverseny, a skótok még nem tudhatták, hogy bátorságukért milyen jutalom vagy büntetés jár majd, mindenesetre egy hosszú sorozat első szereplőiként nem ültek le az olasz csapat ellen játszani. Őket Wales, Szlovénia, Litvánia és Ukrajna követte a sorban – az öt csapatból öt tagadta meg a játékot. Felemelő pillanatok, amikor egy közösség kiáll magáért az adminisztrációval szemben, amelyről azt gondolja, hogy nem védte meg. De akkor nem lehetett tudni, hogy mi lesz a következmény. Egy 31 csapatos mezőnyben előfordulhatott volna, hogy ezen az öt kiscsapaton példát statuál az EBL, de nem így történt. A hétfő esti bulletin rövid közleményben tudatta, hogy az EBL illetékes bizottsága vizsgálja az eseteket.

A sor folytatódott, és Lettország, Portugália, Románia és Bulgária sem ült le az olaszok ellen. A 10. fordulóban az olaszok ellenfele Magyarország lett volna.

Partik a nyílt válogatott meccseiről
A nyílt válogatott az első 10 fordulóban tehát szenzációsan szerepelt (ahogy ezt fentebb már említettem) – azon a nyolc meccsen, amit lejátszott. Mert nem játszott a csapat a harmadik fordulóban, hiszen kimaradók voltak, és…

A megelőző, hétfő esti egyeztetés eredményeképpen a válogatott és az elnökség közös álláspontot alakított ki: ha egy mód van rá, a magyar csapat is részt vesz a tiltakozásban, és nem ül le az olaszok ellen játszani. A tét nem volt kicsi: egyrészt továbbra sem volt világos, hogy az EBL nem szankcionálja-e majd keményen a meccs szándékos feladását, másrészt, hogy a többi élcsapat részt vesz-e a tiltakozó akcióban. Látni kell ugyanis, hogy a magyar csapat a harmadik helyen állva mondott le a mérkőzésről, és a megszerzett 0 VP-vel visszaesett a kilencedik helyre, miközben a második legjobb csapat, amelyik eddig nem állt ki az olaszok ellen, a jelenleg 16. Bulgária, őket követi a 19. Portugália, és a mezőny legvége zárja a sort. Egyetlen topcsapat sem került még döntési helyzetbe – de most már bízunk benne, hogy ők is folytatják tiltakozást, és hozzánk hasonlóan 0 VP-t szereznek az olasz válogatott ellen. Ha nem így lenne, akkor jó nagy előnyt adtunk nekik – de azt büszkén.

Azóta világossá vált, hogy az EBL nem kívánja szankcionálni ezt a polgári engedetlenség szerű lázadást: a kedd esti bulletinben azt írják, a 0VP-s eredményen túl további szankciókat nem terveznek.

A hetedik fordulóban a lengyel válogatott barátinak semmiképpen nem nevezhető méretű verést kapott a magyar csapattól. Ebben egy általunk lengyel kontrának nevezett licitnek is volt szerepe – bár ezt rajtunk kívül senki nem hívja így.

Magyarország–Lengyelország, 3. leosztás

Észak és Dél a másik asztalon is összeemelte a pikket, sőt, 4 pikket is mondtak, ami után Dumbovich Miklósnak már 5 kőrt kellett játszania. Pikk indulásra eldobott két asztali treffet, hívott egy kárót a király-dáma felé, és miután az adu jól feküdt, kényelmesen ütött tizenkettőt. Szegedi Balázs azonban meg tudta kontrázni Sobczak 4 pikk licitjét, emiatt Hegedűs Gál treffel indult, és innen a felvevőnek nem volt esélye. Hiába feküdt jól a kőr, egy menetet el kellett használni, hogy a pikkre dobni lehessen, és innen már csak a káró bubi elleni impassz segíthetett volna, ami viszont – szerencsénkre – nem ült.

Magyarország–Bulgária, 20. leosztás

Ebben a partiban szokatlan szépséget találhatunk: Észak és Dél azzal szerzett sok pontot a csapatának, hogy nem mondott gémet annak ellenére, hogy Észak közbeszólt 1 kőrrel. A titok nyitja, hogy Észak–Dél agresszív közbeszólásokat játszik és bellben középerős (10–14 pontos) ugró liciteket hatos színnel. Balázsnak tehát módja volt összerakni a licit alapján, hogy Északnak gyenge lapja kell, hogy legyen.

Magyarország–Franciaország, 21. leosztás

Annak ellenére, hogy végül kikaptunk a francia csapattól, erre a partira nem fognak jó szívvel emlékezni. Az egyik asztalon Szegedi Balázs a négyes színével 1 kőrrel szólt közbe Kelet indulására, majd a 3 szan ellen váratlanul ütött öt treffet. Winkler 1 szan indulását követően azonban a kontra egy ötös minor és egy négyes major színt mutatott, és amikor kiderült, hogy Délnek ötös treffje van, az is eldőlt, hogy a mieink már nem játszanak 3 szant. Elegáns licittel megtalálták a 4–3-as pikk fitet, majd a licitre alapozva Winkler a pikk bubit is megfogta, igazolva a bátor licit létjogosultságát.

A jelenlegi látszólagos visszaesés még egy darabig kitart, mivel szerdán az élen állók közül egyedül Dánia tud (ha akar) önkéntesen 0 pontot szerezni, és (értelemszerűen) csütörtökön sem kerül sor mindenkire, sőt. Mindez azonban nem a mi dolgunk – a mi dolgunk az, hogy a magyar csapatoknak szurkoljunk, és reménykedjünk, hogy összejön a világbajnoki szereplésre a jogosultság.