A rendező: Magyarország I. – Bridzsvilágbajnokság, Budapest, 1937

Magyarország idén június 16–25. között csapat Európa-bajnokságot rendez a Groupama Arénában. A Bridzsélet történelmi rovata a közelgő világverseny kapcsán cikksorozatot indít korábbi jeles hazai rendezésű bridzseseményekről. A szerzők ez alkalommal nem az eredményekre, hanem az előkészületekre, a rendezés körülményeire fordítanak nagyobb figyelmet. Az első rész az 1937. június 13–20. között a pesti Vigadóban rendezett világbajnokságról szól.

A legendás Molnár Harry állítólag már 1932-ben összehozott egy budapesti Európa-bajnokságot, nem sokkal azután, hogy anyagi erők híján nem tudtunk csapatot küldeni a hágai Eb-re. A kezdeményezés a bridzsszövetség ellenállásán bukott meg. A korifeusok arra is készek lettek volna, hogy feketelistára teszik szegény Harryt és a többi magyar indulót. Az 1934-es bajnoki cím birtokában azonban már kijárt a rendezés Budapestnek. A következő évben szalagcímekben követelték ezt a lapok bridzsrovatai. De a szövetség nem pályázott. Dr. Kállay Tibor elnök félt, hogy nem lesz pénz a rendezésre. Lévén korábban a Bethlen-kormány pénzügyminisztere, hozzáértésével nem lehetett probléma. A csalódott újságírók azonban joggal vetették fel, hogy akkor útiköltségre futja-e majd… (A budapesti világbajnokságot és nemzetközi kongresszust hirdető plakátért köszönet Kareen Schrödernek)

Végül 1936 júliusában, a stockholmi Eb-re megfelelő felhatalmazással érkező delegátus, dr. Szigeti Pál már sajtótudósításában jó esélyt adott a magyar rendezésnek: „A nagy diplomáciai munkának biztosan meg lesz az eredménye… A közönségnek, hatóságoknak és a sajtónak is össze kell fognia, hogy a híres magyar vendégszeretetnek megfelelő legyen a fogadtatás és a rendezés."

A sikeres kandidálást Ely Culbertson pesti látogatása követi. A „bridzscézár, aki bridzsből milliókat, milliókból fanatikus bridzsezőt csinált”, nyilatkozataiban már jelzi, ha rajta múlik, világbajnokság lesz Pesten. És láss csodát, az európai és az amerikai bridzsszervezetek sok évi vita után, szeptemberben megállapodnak, létrejön a világszövetség. Így a feladat még nagyobb, ilyen méretű bridzsesemény soha korábban nem volt. A szövetség a rendezési feladatokra külön szervezetet hoz létre, amely szervező, gazdasági, társadalmi és versenyvezető bizottságból áll.

Miközben a világbajnoki program az új világliga regionális szervezeteinek vitáiban érlelődik, a készülődés minden területen óriási. A Magyar Bridzsélet 1937. február elsejei száma címlapján angolul hívja meg a bridzsvilágot Budapestre. A főrendező, Darvas-fivérek külön próbaversenyt tartanak a várható mezőnnyel azonos számú csapattal. A válogatott csapatok pedig, kiegészülve a „csikócsapattal”, áprilisban, a Fészek Klubban sikeresen mérkőznek meg az osztrákokkal. (Az eseményen készült fotó Décsi László gyűjteményéből származik. Hazakerülését a közelmúltban elhunyt, Ernesto d’Orsinak és az őt megkereső Boóc Andrásnak köszönhetjük. A világszövetség korábbi brazil elnöke a háború után kivándorolt, magyar Európa-bajnok bridzspartnere volt. Balról, állnak: Décsi László, Cohen Rafael, Pór Andor, Kovács László, Klór László, Ferenczy György, Böszörményi György, Ottlik Géza, Somogyi István, Szalay Lajos dr., Szerviczky György dr., Kótzián Imre dr., Keleti Andor. Balról, ülnek: Berger Alíz, Cohen Rafaelné, Ujj Györgyné, Kerekes Istvánné, Gundelfinger Elemérné Szerviczky Gabriella, Fabiny Istvánné, Robicsek Rudolfné)

A világbajnokság lebonyolítását végül 22 tagú vezető gárdával, élén a fővédnök József főherceggel, és 40 tagú rendezőséggel, köztük amatőr szkórvezetőkkel tervezik. A kapitány, dr. Péteri „idegenforgalmi szempontból jelentékeny, külsőségeiben érdekes és szokatlan” versenyt vár. A május 15-i nevezési zárlatig 18 ország 19 férfi- és 10 hölgycsapatának a jelentkezése fut be. A Pesti Vigadó külön e célra rendelt, tribünös páholyai naponta ezer „gibicelőnek” adnak lehetőséget a játék követésére. Bár a rosszmájúak szerint, sokan ezt csak a versenyző hölgyek csodás ruhakölteményei miatt teszik. A verseny részleteit olvasóink már korábban megismerhették, bajnokunk, Ferenczy György napi tudósításaiból, ezért a rendezvény értékelésére ugrunk. (A vb sztárjai, a Culbertson házaspár akcióban a tribünös páholyokban helyet foglaló kibicek hada előtt – Molnár Harry hagyatékából)

Nehéz jobb összegzést találni lapunk akkori szerkesztőjénél:
„Két évvel ezelőtt kérni sem mertük az Európa-bajnokságot. Hogyisne. Legalább 5000 pengőbe került volna. Tavaly aztán mégis bejelentettük igényünket Stockholmban. Szigeti Pali bácsi járt odakünn, persze megkaptuk… Huszonnégyezer pengőbe került a végén és ráadásul ingyen kaptuk a Vigadót.
De persze világbajnokság lett belőle!
Lelkes rendezőgárdával érhettük azt csak el, amit elértünk: a nagy erkölcsi sikert. A lelkesedésre jellemző kis eset történt hat nappal a megnyitás előtt. Úgy volt, hogy a németek lemondanak, nem volt rendben az útlevelük. Egyesek a spanyol vizeken történt eseményekben látták a lemondás okát (német nemzetiszocialisták szállították az afrikai spanyol hadsereget a tengeren a spanyol polgárháború elején – a szerk.). Hogy háború törhet ki, mozgósításra készülnek, a diplomácia készenlétben… Főlelkesedőnk azonban törhetetlen optimizmussal kijelentette:
– Nem lesz háború! A németek eljönnek!
– Biztos vagy benne?
– Egészen biztos. Csak nem képzeled, hogy a németek vagy az angolok a világbajnokság hetében hadat üzennek!?
Igaza volt.”


Az elmúlt években több alkalommal is felidéztük a magyar bridzs háború előtti sikereit. Most megpróbáljuk a legjelentősebbeket összefoglalni a legújabb kutatások alapján.

1. Magyarország egyike az első nemzetközi bridzsszervezetet létrehozó öt nemzetnek
A Nemzetközi Bridzs Liga (International Bridge League, IBL), a bridzssport első nemzetközi szervezete 1932-ben alakult meg Scheveningenben, az első Európa-bajnoksággal egy időben megtartott kongresszuson. Magyarországot meghívták ugyan az eseményre, de csapatunk – anyagi erőforrások híján – azon nem vett részt. Ugyanakkor a szövetség megbízottja, Klinger Pál részt vett a kongresszuson és – négy másik ország (Ausztria, Anglia, Hollandia és Norvégia) képviselőjével – aláírta az alapító dokumentumot. Korabeli beszámolók szerint az osztrák csapatban is játszott – helyettesként – néhány leosztást. Az IBL-t, mind az európai- (EBL), mind a világszövetség (WBF) közvetlen előfutárának tartják.

2. Magyarország nyerte a bridzssport első csapatvilágbajnoki címét
A magyar csapat (Alpár Imre, Cohen Rafael, Décsi László, Keleti Andor, Klór László, Leitner Ferenc) 1934-ben nyert először Európa-bajnokságot. Az IBL ezt követően megállapodott az amerikaiakkal a világbajnoki címet eldöntő párosmérkőzésről. Ez volt az első alkalom, hogy nemzetközi szervezet világbajnoki címmérkőzést írt ki. A döntőt 1935. február 4–10. között Budapesten kellett megtartani, 192 leosztás volt a penzum, az osztrák dr. Paul Stern mint zsűri közreműködése mellett. A pesti Vigadót felkészítették az eseményre. Az amerikaiak lemondása (anyagi okokra hivatkozva) két héttel a döntő tervezett időpontja előtt érkezett meg. A lemondást az IBL nem fogadta el, és a magyar csapatot Brüsszelben, az 1935-ös Eb-n játék nélkül világbajnoknak hirdették ki. (Büszkélkedésre azonban nem volt ok: a brüsszeli Európa-bajnokságon „csak” második lett a csapat, így 1935-ben Franciaország játszhatott a világbajnoki címért az amerikaiakkal, ténylegesen, de sikertelenül. Később, 1937-ben pedig a hazai pálya sem segített nekünk…)

3. Magyarország világbajnokságot rendezett 1937-ben Budapesten
Világbajnokság volt, de a világbajnoki sorrend alapul szolgált az 1937. évi Európa-bajnoki eredmények megállapításához is. Az állítás ellenzői megtalálják ugyan az eredményeket az Európa-bajnokságok között, a háború után indult Bermuda-kupasorozat eredményei között azonban érthetően, nem. A lexikonok a pesti vb-t „Early Championships” alatt jegyzik. Kétségtelen tény, hogy Európa-bajnokság rendezéséért kandidáltunk. Az esemény későbbi nemzetközi tárgyalások eredményeképpen vált nyílt versennyé. Tény továbbá, hogy bármely ország indíthatott versenyzőket, maguk az amerikaiak két csapatot is. Ez utóbbi  kitételt a Bermuda-szabályok is megtartották…

4. Az 1937-es budapesti világbajnokság a bridzssport legnagyobb háború előtti eseménye volt
Minden statisztikailag értékelhető tényező (országok, csapatok, versenyzők száma, a négy versenyszám) állításunkat igazolja. Érdekesség, hogy a pesti vb-n vonult fel a legtöbb sztár: olyan versenyzők, akik a háborút követően is jelentős szerepet töltöttek be a nemzetközi versenyéletben (Rixi Markus, Helen Sobel, Pierre Jais és sokan mások).

5. Magyarország nyerte a bridzssport első párosvilágbajnoki címét
A budapesti világbajnokság nyílt párosversenyét a Kovács László–Pór Andor pár nyerte. A versenyszámot a vegyespáros szám előtt rendezték meg. Soha korábban nem tartottak ilyen típusú versenyt világversenyen. Az amerikaiak kérésére kerültek a párosszámok a programba a csapatszámokkal azonos súllyal, és a budapesti kongresszuson programban tartásukról is döntöttek.


További cikkek ebben a témában