Kezdőoldal

– Hallottál-e, Mester, a bridzsológiáról?
– Eddig még nem. És te?
– Én bizony már hallottam róla.
– Mondd el hát, mi az.
– A bridzsológia alapgondolata a következő. Az ember minden tevékenységét, cselekedetét két jellemző tényező irányítja, az egyik a szerzett, elsajátított, nevelés által irányított és az életformák által gátak közé szorított lelki erők csoportja, a másik pedig az ember adottságaiban, karakterében rejlő hatóerők. Kétségtelen, hogy a mindennapi élet részleteiben inkább az első csoportba tartozó erők hatásai mutatkoznak, viszont a nagy elhatározásokban, a döntő helyzetekben a második csoportba tartozó erők diadalmaskodnak. Sok embernél a két csoport erői párhuzamosan működnek, az ilyen emberek életmenete világos, meglepetésekkel nem szolgál. Még többször azonban a két hatóerőcsoport más és más irányba igyekszik téríteni az embert több-kevesebb sikerrel. Az ilyen emberek élete azután sokszor változtat irányt aszerint, hogy egy-egy cselekedetünk elhatározásánál melyik erőcsoport volt túlsúlyban.

Régi törekvés az embertársainkban szunnyadó rejtett erők felismerése. Különféle babonához hasonlító, majd tudományos módszereket dolgoztak ki a probléma megoldására, mint csillagjóslás, tenyérjóslás, grafológia, pszichoanalitika stb., mindezen módszerek azonban tökéletleneknek mutatkoztak.

A modern tudomány a kényes kérdés megoldására új nyomon indult el. Az új tudományág neve bridzsológia, megalapítója professzor Likkendar az Enderby kvadráns egyetemének pszichológia tanára.

Likkendar elgondolása a következő. A belső erők hatásainak megfigyelésére és ellenőrzésére olyan területet kell választani, melyen ezek minél szabadabban érvényesülhetnek. Amint a mikrobák életfunkcióinak megvizsgálásához elengedhetetlenül szükséges a mesterséges táptalaj, pl. zselatin, úgy a lelki funkciók megvizsgálásához is kísérleti talajra van szükség. Minthogy a játék sohasem egyéb, mint az életnek egy kevésbé kockázatos és felelősségteljes vetülete, a játék lehet a szükséges lelki vizsgálatok legkedvezőbb kísérleti területe. A játékok közül Likkendar a bridzset találta legalkalmasabbnak, részint mert nagy népszerűsége miatt közismert, részint pedig mert a bridzselmélet kialakította a játékosokban azokat a komponenseket, melyeket a lelki hatóerők felsorolásánál az első csoportba tartozóknak mondottam.

A gyakorlatban a bridzsológiai vizsgálat a paciens megfigyeléséből áll, bridzsezés közben. Sajnos egy nehézség mutatkozik, ugyanis a vizsgálónak tökéletesen kell tudnia bridzsezni. Ilyen vizsgáló gárda megszervezése pedig, ugyebár, reménytelen. Mégis elmondok egy esetet Likkendar gyakorlatából.

Likkendar barátja, Mr. Ritton áruháztulajdonos pénztárost keresett. A jelentkezők karakterének kivizsgálására az akceptálást megelőzően bridzspartira hívták őket, melyeknél Likkendar is jelen volt és ő elemezte utólag a tapasztalatokat. Az egyik jelölt, Mr. Covath éppen Rittonnal játszott, és Dél helyén ült a következő kiosztásban; megjegyzendő, hogy Mr. Covath mindeddig intelligens jó játékosnak mutatkozott.

Nyugat a legkellemetlenebbül indult: a pikk királlyal. Az első ütést az asztal pikk ásza csinálta. A felvevő most a kőr kettest hívta, impasszolt a bubival, sikerült. Dél lehívta a káró ászt. Ezután a treff hetest hívta, Nyugat az ötöst adta rá, felvevő az asztalról a nyolcast adta, Kelet ütött velem, a treff kilencessel, a nagyszlem elbukott.

Úgy látszott, hogy én, a treff kilences, nemcsak a nagyszlemet buktattam el, hanem a pénztárosjelöltet is. Ritton ugyanis elvörösödött mérgében és alig tudta fékezni haragját. Miután a jelöltek elmentek, Likkendar és Ritton megbeszélték a tapasztalatokat. A megbeszélés Ritton dühkitörésével kezdődött:
– Ilyen könnyelmű frátert sem láttam még, mint ez a Covath, micsoda impasszokat adott egy nagyszlem partiban jobbra-balra, mintha nem lett volna észnél. Ez sem lesz nálam pénztáros!
– Lassan a testtel! – mondotta Likkendar. – Hallgasson csak ide! A felvevőnek gondoskodnia kellett a kézi rossz pikk elhelyezéséről. Kényszerdobás a játszmában nem képzelhető el. A kéz pikkje csakis az asztal felmagasított ötödik káróján dobható el. Viszont ezt a lapot csak akkor lehet lehívni, ha az ellenfeleknek már nincs adujuk. Háromszor kell lopni a kárót és egy negyedik átmenet is szükséges a magas káróhoz. A pikk indulás után csak a következő kártyák álltak rendelkezésre átmenet céljára: kőr király és treff ász, treff nyolcas, treff kettes. Ennek a négy lapnak az egyetlen elképzelhető elosztása az, hogy két adut tiszta aduzásra használ, az adu kettest kőrlopásra és ez lenne majdan az átmenet a felmagasodott káróért. Teljesíteni csak az esetben lehet, ha az aduelosztás 2–2 és a kilences Nyugatnál van. Minthogy az adu kilences Keletnél volt, a játszmát teljesíteni semmiképpen sem lehet.
– Rendben van – akadékoskodott Ritton –, a sikertelen adu impassz igazolva van, de a példátlan, sikerült kőr impassz még nincs!
– Minthogy csak egy kőrlopás volt lehetséges, a bubival ütést kellett csinálni, amihez két játékmód vezet. Az egyik a dáma esésére játszani. Ez sikerül, ha a dáma blank, egyszer vagy kétszer védett. A másik mód az impassz, mely sikerül, ha Keletnél a dáma. Hasonlítsuk össze a két játékmód esélyeit. Mindkét mód veszít, ha Nyugatnál a dáma háromszor vagy többször van védve, vagy ha Keletnél van az összes kőr. Mindkét játékmód nyer, ha Keletnél van a blank, az egyszer vagy kétszer védett dáma. Vessük össze azokat az eseteket, melyekben csak az egyik játékmód nyer, a másik veszít:

Csak az impassz nyer, ha a kőrelosztás:
Nyugat – Kelet
x – Qxxxxx
xx – Qxxxx
xxx – Qxxx

Csak a dáma esésére való játék nyer, ha:
Nyugat Kelet
Q – xxxxxx
Qx – xxxxx
Qxx – xxxx

A kritikus esetek ugyanazon színhosszúságoknál adódnak, a kérdés csupán az, melyik ellenfélnél van a dáma, ehhez képest csak vagy az egyik, vagy a másik mód nyer. A józan ész is megmondja, hogy ha egy személyt keresünk és dilemmánk van, vajon egy kisebb vagy a másik nagyobb társaságban van, a nagyobb csoportban kell keresnünk. A százalékos arány 61,6 az impassz mellett, 38,4 az esés mellett. Helyes volt tehát az impassz, és sürgős is, hiszen a megmaradó átmenetekre a kárómagasításnál volt szükség, az impasszt azonnal meg kellett adni vagy soha. Covath a következő játékvezetést tervezte:
1. Pikk ász.
2. Kőr impassz a bubival.
3. Káró ász.
4. Treff nyolcas impassz.
5. Kárólopás.
6. Treff ász.
7. Kárólopás.
8 Kőr király.
9. Kárólopás.
10. Kőrlopás.
11. Magas káró, pikkdobás.
12. Pikklopás.
13. Kőr ász.
– Nos, Professor, mi a véleménye a fickóról? – kérdé Ritton.
– Megfontolt, alapos, helyesen kialakított véleményétől még a rutin által kialakított képek sem téríthetik el.

Ritton alkalmazta Covathot.

– És hogyan vált be Covath mint pénztáros? – érdeklődtem.
– Egy év múlva – felelte a Treff Kilences – 100 ezer dollárral megszökött, és nyomait olyan megfontoltan, alaposan és a rutintól eltérő körültekintéssel semmisítette meg, hogy máig sem találták meg.