Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Darvas Róbert - 2021. június 22.

A kártyák mesélnek: A részeg embert Isten óvja – Berúgott a Treff Hetes

Sötét kis mellékutcában jártam a múltkoriban. Egyszerre csak a Vidám szamárhoz címzett korcsmából kilódult egy ipse. A legvirágosabb hangulatban volt és szinte fejvesztetten rohant le a három magas lépcsőn egyenesen neki a vas lámpaoszlopnak.
– Ez most agyonüti magát – gondoltam, és ijedt kiáltással futottam máris felé. A részeg azonban az utolsó pillanatban bizonytalan hajladozó mozdulattal megtorpant és hátra fordulva kiáltott:
– Mulassatok jól, fiúk, én hazaballagok.

Én is odaérkeztem már, és a részegben legnagyobb meglepetésemre a Treff Hetest ismertem fel.
– Ejnye, hát te vagy az, ifjú barátom! – szólítottam meg.
– Hukk, hogy én vagyok-e? Hukk, nem tudom biztosan. Ez aztán furcsa. Hukk, az előbb még azt hittem, hogy én vagyok. Hukk.
– Hát nem tudod, ki vagyok?
– Hogyne tudnám, hukk, maga az a pali, aki mindjárt egy félliter kadarkát fog nekem rendelni. Hukk, hukk, hukk. Nincs igazam? Hukk.
– Nincs igazad. Már úgyis régen beszélni akarok veled, hát most nem engedlek még jobban berúgni. Feljössz a lakásomra és majd elbeszélgetünk.
– Megyek én, hukk, hogyne mennék, hiszen maga a legjobb bridzsező az egész hukk, hukk, hukk, Szaharában. Hukk – nyakamba borult és egy nagyot hukkantott a fülembe.

Taxit szólítottam. Berúgott barátom a sofőrt is megölelte:
– Maga lenne a szépségkirálynő Timbuktuban – megjegyzem, a sofőr egy drabális marcona legény volt.

Végül hazaérkeztünk. Még a házmesterrel volt egy kis szerelmi jelenete:
– Maga a legszimpatikusabb ember az egész Sing Singben. Hukk.

Erős feketekávét diktáltam vendégembe, akivel félóra múlva már csaknem értelmesen lehetett beszélni.
– Mondd, fiam – beszéltem a lelkére –, nem szégyenled magad ilyen állapotba kerülni?
– Ez nagyon kellemes állapot.
– Hiszen te már teljesen elzüllöttél!
– Ugyan, ugyan. Hát talán olyan előkelő családból származom? Vagy olyan magasrendű egyéniség volnék? Nálam alacsonyabbak kevesen vannak. De nem is sokat törődöm a kinccsel, ranggal. Vidámmá teszem az életemet, amennyire tudom. Megvallom, nem szeretem a komoly dolgokat, könnyelmű vagyok. Utálom a száraz józan embereket, és örülök, ha olyan játékoshoz kerülök, aki ivott egy kicsit. A lehelete is olyan kellemes! Kedves emlékem ez a játszma. Észak kezében voltam, kinek italossági állapota nagyon is kedvemre való volt, és ebből, éppen miattam nagyon érdekes móka kerekedett.

Észak illuminált állapotában engem pikk hetesnek nézett, ez magyarázza meg a pikk emelését. Dél pikk licitjével a partnere esetleges pikk figuráit akarta kifürkészni, másrészt a pikk indulás ellen is védekezett. A ravaszság és a beszámíthatatlanság karöltve elérték céljukat. Az ellenfél hallván a kétoldali pikk licitet tényleg hamis elképzelésbe került a felvevő lapjának elképzelésében.

Nyugat a treff nyolcassal indult. Dél magában felsóhajtott: „Még élek”. Amikor pedig a kártyákat Észak leterítette, Dél rám mutatott és így szólt:
– Mi az, öregem, annyira be vagy rúgva, hogy a kártyákat sem ismered meg? Ez itt a treff hetes és nem a pikk hetes.

A treff nyolcas indítás és Kelet hatosa valószínűvé teszik, hogy Keletnél legalább négy treff van. A treffek nem esnek össze, az asztal negyedik treffjét pikk dobásra felhasználni tehát nem lehet. Felvevő más esélyt keresett. Arra építette játékát, hogy a pikk ász-király nincs egy kézben. A treff nyolcast a királlyal ütötte, káró ásszal az asztalra ment és – szentséges atyám – kis pikket hívott. Kelet hármasát Dél a bubival fedte. Nyugat ütött az ásszal, töprengett, fontolóra vett minden visszahívást a pikken kívül. Az előzmények alaposan megtévesztették. Végül is adut hívott. Dél lehívta összes aduit és kőrütéseit. Szegény Kelet kényszerdobásba került.

A harmadik ütésben szükség volt a pikk hívásra a végső kényszerdobási kép felállítása érdekében. Ha a felvevő elmulasztja az ütést idejekorán kiadni, nem jöhetett volna létre a végjáték. Sürgős volt a pikk kiadás még azért is, hogy megelőzze a színek markírozását az ellenfelek részéről. A tévedésből bemondott szlemet Dél ötletesen és merészen játszotta meg.
– Nos, mester, tetszett-e a játszma?
– Valóban kedves, szellemes parti.
– Látja, jó a gusztusom. Most pedig egy kis kadarkára van gusztusom.

 


További cikkek ebben a témában