A magyar bridzs története

Amire büszkék vagyunk

A két világháború között Magyarországon, leginkább Budapesten is megszaporodtak a bridzsklubok. Kávéházakban, éttermekben, kaszinókban játszott az urbánus értelmiség, orvosok, mérnökök, ügyvédek, tanárok, művészek. 

Az 1934-es, bécsi csapat Európa-bajnoki magyar győzelemről a bő két évtizeddel később az Iskola a határon regénnyel az irodalmi köztudatba berobbanó Ottlik Géza tudósította a Budapesti Hírlapot.

1937-ben Budapest rendezte a sportág első világbajnokságát. Sikerült elérni, hogy a Vigadóban tartott eseményen ott legyen a világsztár Ely Culbertson vezette amerikai csapat. Sok ezren voltak a nézők, kibicelt a pesti társasági élet krémje, egyebek mellett ifjabb Horthy Miklóssal, a kormányzó fiával az első sorban. A magyar csapatot végül épp az amerikaiak ejtették ki az elődöntőben, párosban viszont Kovács László és Pór Andor világbajnoki címet nyert _a kormányzó 69. születésnapján_.

1938-ban Oslóban a magyar csapat újabb Európa-bajnoki címet nyert.

A világégésben nem enyészett el a magyarok bridzs iránti szenvedélye, de azok nem voltak játékos idők, ahogy a kommunista éra is jó darabig tiltotta _sőt, irtotta_, majd épp, hogy tűrte ezt a „polgári passziót”. A keleti blokkban a jobbak közé tartoztunk, de világversenyen egyszer sem sikerült dobogóra állnia magyarnak. Ottlik Géza viszont olyan bridzselméleti könyvet írt, hogy azt máig a világon a legjobbak között emlegetnek – amikor elküldte a Bridge Worldnek a készülő mű első fejezetét, a szerkesztők olyan jónak találták, hogy nem akartak késlekedni a közlésével, berakták a már nyomdában tördelésre váró számba.

Ki kell még emelni Darvas Róbertet is, hiszen játékosként, feladványszerzőként és -fejtőként, versenyrendezőként _1937-es budapesti vb_ és szakíróként is jelentőset alkotott, a Right Through The Pack című könyve világsiker lett. 2000 után az asztal mellett is értünk el sikereket világversenyeken, előbb utánpótláscsapataink révén, majd 2012 nyarán a szeniorok megszerezték a sportág első magyar olimpiai aranyérmét. A 30-as évek után újabb magyar aranykorról azért egyelőre túlzás volna beszélni.

 

A magyar bridzs sikerei felnőtt világversenyeken

  • Eb 1. hely, 1934, Bécs, nyílt csapatverseny
    Alpár Imre, Cohen Rafael, Décsi László, Keleti Andor, Klór László, Leitner Ferenc
  • Eb 2. hely, 1935, Brüsszel, nyílt csapatverseny
    Alpár Imre, Cohen Rafael, Décsi László, Ferenczy György, Keleti Andor, Klór László
  • Eb 2. hely, 1936, Stockholm, nyílt csapatverseny
    Alpár Imre, Cohen Rafael, Darvas Róbert, Ferenczy György, Keleti Andor, Klór László
  • Vb 3./Eb 2. hely, 1937, Budapest, nyílt csapatverseny
    Alpár Imre, Cohen Rafael, Décsi László, Ferenczy György, Keleti Andor, Klór László, dr. Szerviczky György
  • Vb és Eb 2. hely, 1937, Budapest, női csapatverseny
    Berger Alice, Cohen Rafaelné, Fabiny Istvánné, Gundelfingen Elemérné, Robicsek Rudolfné, Ujj Györgyné
  • Vb 1. és 2. hely, 1937, Budapest, nyílt párosverseny1.
    Kovács László–Pór Andor, 2. dr. Kótzián Imre–dr. Tóth Kálmán
  • Vb 3. hely, 1937, Budapest, vegyespárosverseny
    Berger Alice–Décsi László
  • Eb 1. hely, 1938, Oslo, nyílt csapatverseny
    Bokor Imre, Ferenczy György, Klór László, Pór Andor, dr. Widder Lajos, Zichy Ede gróf
  • Európa-kupa 2. hely, 1984, Monte-Carlo
    Kaufmann István–Magyar Péter
  • BEK 2. hely, 1986, Párizs
    Taurus: Dumbovich Miklós, Koltai Gábor, Kovács Mihály, Kovács Zoltán, Linczmayer Lajos, Pelikán József
  • BEK 3. hely, 1988, Koppenhága
    Taurus: Dumbovich Miklós, Kovács Mihály, Linczmayer Lajos, Nikolits Tamás
  • Olimpia 1. hely, 2012, Lille, szenior-csapatverseny
    Dumbovich Miklós, Kovács Mihály, Magyar Péter, Szappanos Géza

A Bridzsélet cikkei a magyar bridzstörténelemről itt találhatók.