A törpék BAM-versenyre készülnek

Kedves Tudor!

Nemrégiben ismét Kassán jártam bridzsversenyen. Egy játszmát elrontottam, és erről rögtön eszembe jutottál. Pontosabban nem egy játszmát rontottam el, de erről eszembe jutottál. Szóval nem az elrontásról, na!

A partit csapatversenyen játszottuk. Délen játszottam, tőlem balra egy nagyon híres lengyel játékos ült, jobbra pedig egy lengyel törpe. A lengyel törpe úgy néz ki, mint ti, szakáll meg minden, csak valahogy az egész nagyobb.

A kontrázott 2 pikk ellen káró ász volt az indulás, ebbe Kelet kis kőrt dobott, és Nyugat természetesen azonnal adut hívott, a kilencest a bubival ütöttem. Nem mertem azonnal kőr impasszt adni, mert ha nem ül, és megint adut hívnak még képes vagyok a kőr ász ütést is elveszíteni. A treff dámával próbálkoztam, kicsi, kicsi, király. Az adu tízes visszahívást ütöttem (Nyugat kárót dobott), és most már mégiscsak megadtam a kőr impasszt gondolván, hogy dubló treff figurából Nyugat nem hagyta volna ki a dámámat, ráadásul volt pici reményem, hogy magasra tudom lopni a kőrt. Kőr dáma, kőr ász, kőr lopás, nem esett a király.

Treff hívásomra jött Nyugatról a tízes, és Kelet ütött az ásszal. Az asztalon treff villa, Keletnek nincs kárója, a kézben pikk villa…

Na, ez az utóbbi a baj! Túl picivel loptam azt a fránya kőrt, pedig ugye, Tudor, én tiszteletbeli törpe vagyok? Mindegy – gondoltam –, most már megpróbálom az adu hívást az ásszal ütni, és visszahívni a nyolcast, hátha megüti...

Persze ha igazi törpe lennék, akkor a pikk nyolcas helyett a hármast tartottam volna.

Viszont ha ő igazi törpe lenne, akkor a második ütésbe a négyes tette volna.

A lengyel a pikk dámát hívta! Lehet, hogy mégis igazi törpe?

Szeretettel üdvözöllek mindannyiótokat, és remélem, mielőbb találkozunk.

Syl

Kedves Syl!

Figyelemre méltó, felettébb figyelemre méltó.

Üdv.

T

Jaj már, Tudor!

Nézd csak meg ezt a partit, ez már tényleg törpés, és (végül) el sem rontottam. Szintén csapatverseny.

A licit egy darabig teljesen normális mederben haladt: elindultam, kizártak, a partnerem bemondta, amit teljesíteni remélt, a közbeszóló partnere mentett. Eddig a pontig a másik asztalon is hasonlóan folyt a licit, és ott végül a kontrázott 4 pikk egyet bukott 100-ért, mert a felvevő eltalálta a káró szín kezelését.

Nehéz helyzetben éreztem magam a 4 pikk licit után, megvallom őszintén, hogy még abban sem voltam biztos (a szkórhelyzet ellenére), hogy melyik vonal támad és melyik védekezik, arról nem is beszélve, hogy hátha mindkettő támad, így passzoltam, és a partneremre bíztam a döntést. Ő kevesellte az ellenfél várható kontrázott bukásait a bell gémünk(?) helyett, ezért 5 kőrt licitált, és nekem kellett lejátszanom ezt a finoman szólva nem túl esélyes felvételt.

Nyugat a treff bubival kezdett. Megtudtam, hogy Rusinovot játszanak, azaz a bubi dámát vagy rövidséget ígér. Öt potenciális kiadót láttam, de csak kettőt engedhettem meg magamnak, ezért kárminimalizálós játéktervet próbáltam kidolgozni. Hátha fel tudom magasítani az asztal negyedik treffjét, hátha elimináció után tudok valamit kezdeni a csuda tudja, hogy fekvő káró dámával, blablabla. Az asztalról kis lapot kértem, és a játszma meglepő fordulatot vett.

Kelet, akinek a szemszögéből nézve a treff bubi lehetett volna dubló is, nem kockáztatva, hogy elveszítsék az egyetlen ütésüket a színben, beütött a királlyal, és a pikk dámát hívta az én képzeletbeli királyom ellen. Most már jóval valószínűbb volt, hogy tudok még egy treffet ütni, sőt az eliminációhoz is kezdtem egyre közelebb kerülni. Utóbbi érdekében már majdnem kihagytam a pikk dámát, hogy majd úgyis folytatják, aztán aduzás, majd treff ász, treff, és Nyugat, akinek mondjuk harmadik treff dáma-bubija és káró királya volt, már hívhat is bele a káróba, és megúszom egyetlen bukással, amikor eleve esetlegesen háromnak nézett ki.

Szerencsére az utolsó pillanatban eszembe jutottál a törpe társaiddal és a törpe lapjaiddal. Mertem nagyot álmodni. Nagy alatt itt a treff kilencest értem, az álom meg az volt, hogy immáron szingli az említett kártya Kelet kezében.

Beütöttem a pikk ásszal, adut hívtam a királyhoz, majd még egyet az ászhoz. A treff tízesemre Nyugat kicsit tett, de a fedés sem segített volna rajta, mert még megvolt az adu hidam az újabb, hetes elleni impasszhoz! Aduzás után a negyedik treffre eldobtam a kézi pikket, pikket loptam, és most már az elosztás ismeretében káró ász, káró dáma szöktetéssel biztosra mehettem, ha ki is üt Nyugat királya, csak dob-lopot tud hívni.

Remélem, tetszett a játszma, majd küldök még ilyeneket, ölellek mindannyiótokat.

Szívélyes üdvözlettel:

Syl

Kedves Syl!

Nagyon érdekes dolgokat bűvészkedsz ezekkel a kilencesekkel-nyolcasokkal és egyéb honőrökkel.

Mégis azt hiszem, hogy az igazi törpés játékstílus ízére még nem sikerült ráérezned.

Mi mostanában a BAM-versenyformát*  gyakoroljuk. Hófehérke addig erőszakoskodott, hogy menjünk el egy nagy amerikai csapatversenyre így, nyolcasban. Őszintén szólva Hófehérke helyett szívesebben játszanánk veled, de tudjuk, hogy te még nálunk is jobban utálod a bridzsnek ezt a változatát.

Tegnap is erre edzettünk. Játék előtt Kuka behozott egy tálcán egy pohár sört és hét pikoló sört, és szó nélkül letette az asztalra. Hófehérke szerényen elvette az egyik pikolót, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó és jómagam követtük a példáját. Így aztán Kukának jutott a pohár, pedig valószínűleg nem így volt tervezve. Mindössze kétjátszmás tréninget terveztünk aznapra, nálunk az első egy érdektelen 7 szan volt, csak a licit tartott sokáig, mert el kellett döntenünk Vidorral, hogy a biztos 7 kőr helyett kockáztassunk-e a BAM miatt. A licit alatt Kuka az ellenvonalon elég sokat feszengett, az indító kijátszást követő gyors terítésnek mintha nagyon megörült volna, és föl akart pattanni a székéből, de közben megérkezett a másik parti:

A licit rutinszerű volt, bár a végén Hófehérke sokat gondolkozott egy esetleges „BAM szvingelő” 4 kőr liciten, de aztán érzékelte a partnere türelmetlenségét, és passzolt.

A kezdés természetesen a káró négyes volt. A mindig pedáns Kuka, mielőtt kiviharzott volna a teremből, gyorsan ledobálta a lapjait az asztalra, és a nagy sietségnek az lett a vége, hogy a treff szín lapjainak a sorrendje a szabályos D42 helyett D24-re változott.

Hárman maradtak az asztalnál, így aztán a felvevő kezelte a leterített lapokat is.

A másik asztalon természetesen ugyanígy ment a licit, az indulás is ugyanez volt, és Morgó, a felvevő, miután ütötte a káró tízest a kezében, kőrrel az asztalra ment, és a treff dámát körbeengedte. Hapci ütött a királlyal, és a pikk tízessel folytatta, mert félt, hogy a hetest a partnere kis lapnak fogja nézni (na majd pont!), és visszahívja a színt káró folytatás helyett. Persze a parti kettőt bukott, és nem volt okunk azt gondolni, hogy írni vagy leadni lehet ezen. Morgó ugyan azt állította, hogy IMP-játékban kihagyta volna az első kárót, hogy pikk szöktetésekkel teljesítsen, de senki nem hitt neki.

Hófehérke is megütötte az első kárót, de biztos, ami biztos alapon lehívta az öt kőr ütést. Persze nem akart treffet dobni – hiszen az egy ütés lehet, ha ül az impassz és nincs Keletnek háromnál több treffje –, ezért a harmadik és negyedik kőrre eldobott két kis pikket. Természetesen most nem hagyhatta az asztalon az utolsó magas kőrt, hát lehívta, és szomorú szívvel megvált a káró kilencestől.

Most megpróbált sok treffet ütni a dáma hívásával, de ütöttem a királlyal, és lehívtam a magas kárókat, négy darabot. Az asztal kis lapjaiból könnyű volt tenni, először a két pici kárót persze, aztán a két fekete 4–2-ből Hófehérke eldobott egyet-egyet, azaz a hozzá közelebb lévő pikk kettest és a hozzá közelebb lévő treff négyest. Utóbbi fatálisnak bizonyult:

A felvevőnek még tennie kellett a 11. ütésbe, és a pikk mariázsból nem dobhatott Vidor ász-bubija miatt. Így aztán Hófehérke eldobta a treff ászt, és én elvittem a treff hármasommal tizenkettedik ütést, Vidor meg a pikk ászával a tizenharmadikat. Három bukás, azaz 1–0 ide.

Hát ilyen játék ez a BAM.

Szeretettel:

Tudor

*BAM: Board-A-Match, minden játszma 1-1 pontot ér, ha az egyik fél bármennyivel többet ír, mint a másik, akkor a parti eredménye 1–0, ha pontosan azonos a két írás, akkor 0,5–0,5.