Versenyrendezés VI.

Közben eszembe jutott a talán legjobb példa kieséses rendszerű viadalra, amelynek lebonyolítása ráadásul kisértetiesen hasonlít a Magyar Kupára. Ehhez mindösszesen elő kell venni a világ legnépszerűbb és legjobb sportját, azon belül pedig a világ legnagyobb sporteseményét. A foci VB és a Magyar Kupa közti párhuzam adja magát.

A foci VB-n a legjobb 32 csapat előtt selejtező van, ami esetünkben elmaradt, mivel nem nevezett 60 csapatnál több. Magán a fő eseményen csoportmeccsekkel kezdenek mindkét rendszerben, egyikben 3*90 perccel, a másikon 8-9*10 leosztással. A csoportmeccsekre pontosan ugyanaz a kiemelés módszere (bár a VB-n sorsolnak, míg itt talán nem volt sorsolás, de a lényeg, a kiemelés módszere azonos). A mezőny első fele megy tovább mindkét esetben, és nincs a VB/Kupa előtti erősorrend alapján újabb kiemelés a csoportmeccsek után. Így aztán Anglia nagyon gyorsan megtalálta végzetét a németekben, Brazília meg pikk-pakk kiesett a Hollandok ellen. A spanyolok meg egy relatíve könnyebb ágon elgyalogoltak az elődöntőig.

Én úgy gondolom, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben a 3 meccs a VB-n legalább akkora szórást produkál mint a Magyar Kupában a sokszor 10 parti. Ezt a statisztika is alátámasztja a foci VB-n sem szokott az első kiemelt a csoportban 6-ból 4-szer többször végezni az első helyen. És őszintén, ki vagyunk mi, hogy felülbíráljuk őket? :)

Gondoltam, ha szórásról beszélünk akkor legyen erről valamiféle hozzávetőleges információnk. Nem alkalmazható 1:1-ben itt, de legalább megmutatja, hogy nagyjából miről beszélünk. akinek nem segített, az hagyja nyugodtan figyelmen kívül.

Más. Írtam erről egy blogbejegyzést.

Sehogy. De jól néz ki a grafikon.
Na mindegy amúgy azt tudja valaki, hogy miért nem sima 9 fordulós dán volt 60 csapattal?
Valahogy az az érzésem, hogy az is egyenletesebb főtáblához vezetne.

Találtam egy cikket amiben szerepel az, hogy mekkora a győzelmi esélye a különböző leosztásszámok esetén az erősebb/gyengbéb csapatnak.

chrisryall.net/memories/john.manning.htm

És itt a lényeg a cikkből:

Mint jól látszik 8 leosztás esetén ha az egyik csapat átlagosan partinként 1 IMP-vel jobb a másiknál akkor az esetek 32%-ában fog kikapni. Ez 10 leosztás esetén kb. 30% körül van. A kiemelet csapatok szerintem már a 3. kiemelt ellen is jobbak 1 IMP-vel, a hátrább lévők ellen ennél még többel. Én úgy vélem ennyi támogatásnak elégnek kellene lennie egy top csapatnak.

Megvan a megoldás! Tök mindegy, milyen a rendszer, ha csak a végső győztes kap mesterpontot.

 Nem értem mi itt a meglepetés.
Közismert dolog hogy a KUTTNEREK naon tudnak. :))))

 Árak!
CSB 11 játéknap összesen 60 csapat, 4 játékossal számolva csapatonként: 830/fő/nap
Kupa 8 játéknap összesen 55 csapat, 4 játékossal számolva csapatonként: 897/fő/nap

ha a csúcsra járatott csapatokat vesszük, akkor:
CSB 1136/fő/nap
Kupa 1240/fő/nap
Ezek a csapatok finanszírozzák az ocsb döntőt és a kupadöntőt.

Tehát igazad van, valóban a Kupa kicsit drágább. Plusszban fizetsz a körítésért, ami ezt a bajnokságot övezi:  Lehet, hogy ki kellene fizetni a honoráriumokat a blogereknek?

 Gratulálok  a "nudliknak"!
Rendkívüli csapat. Induláskor Kuttnerék négyen neveztek a Fischer Andrea-Gábor Hanna párral (Kuttner-Keszthelyi), de kértem a lányokat (MK: U25 lány csapat NPC), hogy ificsapatban játsszanak, tekintettel az idei ifi EB közeledtére. Zoliék nagy türelemmel viselték sorsukat, végül az utolsó pillanatban sikerült úgy átcsoportosulni a "kibiceseknek", hogy elindulhatott a csapat. Az Asboth Anitával és Bárány Péterrel kiegészült "mákosok"  az utolsó meccsig játékban voltak a feljutársért. 12-18-ra kaptak ki, így "csak" a Káró-Treff Kupáért küzdhetnek a további napokon.
Nagyon jó játékot és jó eredményt nektek. Hajrá Mákosnudli!

Szia, Zoli!

Én is örülök. Persze nem a vereségnek... de hát jobbak voltatok.

Gábor

"több jó csapattal egy félidős meccseket játszani, az többnyire élmény"

Ezzel teljesen egyetértek. Valószínű, hogy az erős csapatoknak is így jobb.

Ajaj, a végén még kiderül, hogy legjobb a csoportokra osztás...

Azért dél kezével látni kell, hogy ha a partner 3 kis pikket hoz és 4-1 a pikk eloszlás akkor egyből kiáll 3 pikk ütés. Ettől még nem kell kimenni, de el lehet rajta gondolkodni. Észak nem igazán tud ebből kimenni, hiszen a 3 kis pikkje nem rossz a partner 3 pikk licitje után, dél viszont igen.

A 3 pikk licit pedig szerintem véleményes. A bal oldali ellenfélnek lehet jó lapja és nem is kell nála túl sok, hogy ez katasztrófába torkolljon. Kárója nem nagyon lessz, ergo ha pontjai vannak azok a külső színeiben lesznek és persze pikkben. Értem én, hogy bellben kockázatot kell vállani, de itt talán túl nagy a kockázat. Főleg azért nagy, mert kicsi az esélye, hogy:
1. benne van a gém és
2. mi a megfelelő gémet találjuk meg.

3Nt-t nem fogunk tudni játszani a 3 pikk után, 4 kőrt csak nagyon ritkán. A 4 pikk felvétellel meg az lesz a baj, hogy a legtöbbször bukni fog, hacsak a partnerrel nincs nagyon jó színtalálkozásunk. Tehát jó gémfelvételben jó lesz ha az esetek 30-40%-ában landolunk, viszont cserébe sokszor fogunk kontrázva bukni! Azaz ez nem az a szituáció amikor a bellben a 37.5%-os gémet fel kell venni, mert nem a csendes 1 bukással, hanem a kontrázott 2-vel kell számolni sikertelenség esetén.

Ha passzolunk akkor a partner újranyit 3 kőrrel, amire vagy 4 kőrt mondunk vagy 4 kárót. Szerintem ez utóbbi jobb. A végén a felvétel 4 kör lesz és írunk rajta bő 10 IMP-t.

"A közepes csapatokkal persze mindez kiszúrás, de a kupa nem értük van"

Nem egyenlők a csapatok? Nincs joga mindannyiuknak ugyanakkora élményhez? Akkor az a minimum, hogy a "leszartaknak" ne kelljen nevezési díjat fizetniük.

Szia, Gábor!

Be kell látnom, hogy igazad van a hátrányokat illetően. Én olyan rendszert szerettem volna javasolni, amely egyfelől egyszerű és áttekinthető, másfelől eléggé "igazságos". Kezdem azt hinni, hogy nincs megfelelő megoldás. Mindenesetre a FA Kupa és a nagy teniszversenyek lebonyolítására megfelelőnek tartják az általam javasolt módszert.

Azért hadd mondjak el egy-két szempontot:
1. Ha a leghátulra besorolt csapatok nem tudnak találkozni a legelőre besoroltakkal, az nekik rossz - legalábbis sokan ezt mondják, bár én hallottam ellenkező véleményt is (Pl. "Mi a jó nekünk abban, hogy hülyére vernek?"). Na de ennek a fordítottja senkit sem érdekel? A legelőre besoroltaknak vajon jó a leghátulra besoroltakkal játszani?
2. Azt mondod, unalomba fulladnának a meccsek? De hát éppen az volt az egyik fő érv az ilyen meccsek mellett, hogy a gyengék számára "életre szóló élményt" nyújtanak! Ha jól értem, az unalom jelenti ezt az élményt.
3. Kiemelésre a mesterpontlista tűnik legalkalmasabbnak, hiszen nem biztos, hogy a csapatok összeállítása nem változik a Kupára. Egyébként a mesterpontlista fenntartásának ez az egyik, nem is titkolt célja. Mindazonáltal szívesen venném, ha ismertetnéd, te milyen módszerrel végeznéd el a kiemelést.

Üdvözöl: Szőts Gábor (néha leírom a nevem, mert sokan vagyunk SzG-k)

De, igazságosabb lenne. Például a Galim csapat elkerülte volna a Dumbovichot, mert előrébb végzett volna.

Az adott parti esetén meg elgondolkodtatok azon, hogy ne csak a sorsot hibáztassátok?

1. Észak játszotta a szant és gondolom ő is ment ki. Tehát lehetőségetek lett volna kontrázni a 4 pikket amit elmulasztottatok. Őszintén, a 4Sp -2 mennyivel jobb mint a 4Nt -1 a 4Sp* -2 ellen? -300 jobb mint a -400, de csak 2IMP-t nyertetek volna vele, ha a 4 pikket játszák az ellenfelek a 4Nt helyett. Ha meg kontráztátok és abból ment ki akkor ügyesek voltak, az teljesen védhető licit.
2. Benne volt a 4H, nem találtátok meg a 6-3-as színt (mások sem, nyilván nem volt könnyű). Erről gondolom nem az ellenfelek tehetnek.
3. Ti is kimehettetek volna a kontrázott 4 pikkből. Észak 3 kis pikkjével nem irreális a kimenetel, dél tök üres pikkjével meg még könnyebb. Egyikőtök sem menekült, ezért sem az ellenfél hibás.

Magyarán volt egy parti ahol többször is hibáztatok, az ellenfél meg hozott 2 jó döntést (kiment a 4 pikk [kontrából?] és megkontrázta a 4 pikk felvételt). Mi itt a gond? Ezért ne számítson az adott parti?

Hogy mi a baja a tiszta egyenes kieséses rendszernek, azt nem tudom, nem vagyok orvos...

Egy-két hátrányát viszont fel tudom sorolni, de mielőtt megtenném, szögezzük le, hogy egy komoly előnye is lenne: lekerülne a napirendről az az álprobléma, hogy egy selejtező sorozat végeredményét figyelembe kell-e venni a továbbiakban, vagy figyelmen kívül lehet hagyni.

Szóval a hátrányok:
- az ideális 64 csapat nevezése nem biztosítható, pl. 50 csapat esetén már 14 csapatot kellene kiemelni, akik az első fordulóból játék nélkül jutnak tovább. Így a leghátulra rangsorolt csapatok egy mérkőzésen se találkozhatnának a legjobbakkal, a kicsit előrébb soroltak pedig csak egy mérkőzés erejéig.
- az első 2-3 fordulóban a 32 leosztásos mérkőzések többsége unalomba fulladós lenne, egy félidő után már mindkét csapat csak a sípszóra várna
- az alsóbb osztályú csapatoktól tehát megvontuk azt az élményt, amiért a kupára neveztek eddig, és mindezt azért, hogy az elit csapatok csak egymást között dönthessék el a kupa sorsát, abba kívülálló ne szólhasson bele.
- ennyi erővel szabályozni lehetne az egyes kupákban indulók számát, mondjuk az összes nevező csapatból a rangsor szerinti első 16 az ELIT KUPA, a második 16 a MÉG ELMEGY KUPA, a maradék meg a FUTOTTAK MÉG KUPA versenyeire sorolódna be.

Mivel érintett vagyok a dologban, eddig nem is hivatkoztam rá, de a mesterpontlista szerinti kiemelés annyira tuti módon tükrözi a tényleges erőviszonyokat, hogy azt mindenek felettinek kell képzelni? Például a K.M. CSB  32 leosztásos kőrmérkőzések alapján hirdetett idei győztese nem volt kiemelt az idei Magyar Kupában (nem panasz, csak ténymegállapítás), de megnyerte a selejtező csoportját (ad hoc összeállításokkal és pocsék játékkal).

Szóval ott is sántít ez a dolog, hogy az istenített RANGSOR szerinti kiemelés is okozhat olyan ültetést, amiben a végső győzelemre esélyes csapatok korán találkoznak. Kitérhetnék még olyan tényezők elemzésére is, hogy két jó játékos nem biztos, hogy ütőképes párt alkot, illetve arra az esetre, amikor egy évekig sikeres pár éppen "gödörben van" és csapnivalóan játszik.

Vagy olyan kiemelésre gondoltál, ahol egy bizottság szubjektív módon határozza meg a csapatok rangsorát???

Csak hogy egy a szabályokat alig ismerő kezdő véleménye is képviselve legyen: A kupában az én szempontomból az a pozitív, hogy játszol igazán jó csapatokkal is és így kapsz valami visszacsatolást arról, hogy mit rontasz el. Mert a kezdők szintjén nagyon rossz a visszacsatolás, hiszen az eredmények dominánsan azon múlnak, hogy ki mikor hibázik nagyot, a határesetekben hozott jó vagy rossz döntés lényegtelen gyakorlatilag. Na erre jó jó csapatokkal játszani. Illetve azok felével. Mert a jó csapatoknál három mentalitás van.

Az egyik tanítani akar, ezért nagyon feszesen, könyv szerint játszik, kicsit talán kímélve is a kezdőket. Ebből rengeteget tanul az ember. Pl. Bóc mérkőzésünk volt ilyen. A jó csapatok fele kb. így áll hozzá.

Van persze a nagyon jó játékos, aki személyes sértésnek veszi, hogy ennyire a szintje alatt kell játszania. Ezek hiper bunkón viselkednek, de ez szerencsére ritka, kibírható. Szükséges rossz.

Vannak akkor a középszerű játékosok, akik most a felkerülés határán lebegnek. Ezek egy része nem bírja megállni és rájátszanak arra, hogy a kezdő kezdő és még nincs minden ellen felvértezve. Ennek megfelelően elsütnek néhány szabályos, de érdekes trükköt (pl. 1 figuraponttal indulás). Ezt tudomásul veszi az ember, bár nem örül neki. Viszont ez nagyon bekavar a selejtezőben, hiszne a határon levő csapatok között nem az dönt, hogy egymással illetve a jókkal mit játszanak, hanem az, hogy mennyire tudják behúzni a csőbe a zöldeket.

Összességében jó a kezdőknek a selejtező, hiszen a jó csapatok felétől nagyon sokat tanulnak. Ugyanakkor az is látszik, hogy a jók egy részének ez (majdnem) elviselhetetlen teher. Az is látszik, hogy a kezdők nagyon bekavarnak a selejtezőbe, azaz egy kezdőkkel megszórt 32/64 leosztás lehet nagyobb lutri, mint két jó csapat között 16. És ennek megihatja a levét egy harmadik csapat. Meg nagy a kísértés a középcsapatoknak, ami rontja a színvonalat.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a kupa pont abban különbözik a bajnokságtól, hogy a hangsúly a győztes megtalálásán van, nem egy objektívet közelítő rangsor megtalálása a cél. Ezt a különbséget erősíti a nagyon széles mezőny, de talán ez benne van a pakliban, ezt el lehet fogadni. Cserébe a sport népszerüsödik.

Ennek megfelelően én szeretném, ha maradna az egy kategóriás indulás, ahol mindenki megy bele  a levesbe. A külön nevezés, ami régen volt, a kasztosodás miatt nem volt jó. A selejtező jó. Nekem jobb a sok rövid mérkőzés, mert pont a kezdők élményét növeli. Inkább sokszor 10 leosztás, mint egy 64 leosztásos mérkőzés egy tapló I.a csapat ellen. A közepes csapatokkal persze mindez kiszúrás, de a kupa nem értük van szerintem. És meglepne, ha ennyire vegyes mezőnyben bármilyen igazságos lebonyolítás lehetséges lenne. Jók tovább fognak jutni, gyengég ki fognak esni, közepesek meg véletlenszerűen jutnak tovább. A KO rész párosítása szintén véletlenszerű, ami már a jóknak is kellemetlen. De ez a kupa. A nyeréshez mindenkit meg kell verni (bármilyen rendszerben), a többi helyezés meg senkit nem érdekel (kivéve a menetelő gyenge csapatokat). Ennyi.

Péter, nem akarom megint leleplezni a kis tréfádat, de ki látott már 2x32 perces BL meccset?

Továbbra is az a gond, hogy konkrétumok nélkül vitatkozunk. Szerinted túl nagy a szórás valamiféle elvi idealisztikus selejtező rendszerhez képest a 7x10 parti alapján, szerintem meg nem. Abban igazad van, hogy nagyobb a szórás mint mondjuk 7x16 vagy 7x128 parti alatt, ezzel nem lehet vitázni. Viszont kisebb mint 7x8 leosztás alapján.

A kérdést így nem lehet eldönteni, adatra lenne szükségünk. Mennyivel lenne jobb a 6x16? Mennyire nagy a szórása a 7x10-nek? Mekkora eséllyel végez a kiemelt jó játék esetén az 1-2 hely valamelyikén? Ha ezeket meg tudjuk válaszolni akkor lehetne értelmesen vitázni.

Viszont van egy fontos dolog amire még nem kaptam választ. 70 parti alapján te egy kiemelt, top3 magyar csapat esetén nagy részben a szerencsére fogod, hogy nála gyengébb (illetve döntően lényegesen gyengébb) ellenfelek ellen csak 16.6, illetve 16.3-as VP átlagot produkál ami a végül továbbjutott 32 csapat átlagát jelenti? Mert szerintem ezt nem lehet csak a szerencsére fogni, még akkor sem, ha a 7x10 parti nagyobb szórást jelent mint az 1x70 (bridzsesebben: 1x64 vagy akár a 2x32). Ez igaz, de 7x10 parti akkor is 70 leosztás, ott ehhez a szerepléshez kellett az, hogy néha a saját tudás alatt teljesítsen a csapat. Abban viszont igazad van, hogy ez a konstrukció a hibák jelentőségét feljavítja. De ehhez azért előtte hibázni kell.

Mi a baja az alábbi sémának?

Induljunk ki 64 csapatból (ha kevesebb van, néhányan erőnyerők lesznek; ha több... hehe). Játsszunk közönséges egyenes kiesést! Hozzunk létre teljes kiemelést (mesterpont vagy CsB alapján). A lista legjobb 16 csapata egy-egy négyes blokk élére kerülne; ők az első két fordulóban nem kerülhetnének össze egymással. A lista legjobb 32 csapata nem kerülhetne össze egymással az első fordulóban. Készen vagyunk.

A kiesettek dánba kerülnének (ha akarnak), amelyen belül idővel (szerintem a 3. fordulótól kezdve, amikor már 48 csapat lenne itt) csoportokat hoznánk létre, amelyek első helyezettjei is nyernének valamit. A főágból később kiesők a legfelső csoportba kerülnének.

Az első fordulót két napra szétosztva le lehetne játszani. A második fordulótól kezdve a főág már elfér egy napon. Ahogy a dán mezőnye duzzad (a 3. fordulótól), szétválik két napra.

Koba irja:

 Leng a kezem-jelentkezem!
"Szemrobber irja: 
- Ha jobban játszol nem nő az esélyed a jobb ültetésre? Aki úgy gondolja, hogy matematikailag sem az kérem jelezze."

Kedves Mindenki !

Szerintem kicsit félrement a lebonyolítások elemzése, megpróbálom visszaráncigálni a mederbe:
Gál Petya és matematikus szemléletű csapata azt állítja, hogy a selejtező eredménye alapján felállítva a főtáblát, abban törvényszerűen kiegyensúlyozatlanságok lesznek, azaz a rangsorban elől lévő csapatok közül egy-kettő nagy valószínűséggel korán össze fog találkozni, és így nemcsak a selejtezőben gyengébben, hanem az ott kiemelkedően szereplő csapatok is esetleg hátrányos sorsolást szenvednek el.
Ebben tökéletesen igazuk is van.
Mások (jómagam is) meg azt hangoztatják, hogy egy verseny megkezdése előtt bármilyen kiemelési szisztéma elfogadható - én még azt is el tudom fogadni, ha a gyengébb csapatnak végig kézenállva kell lejátszania a meccsét az erősebb csapat ellen. De ha megnyerte azt a meccset, akkor ne mondjuk azt nekik, hogy sajnos kikaptatok, mert ti alacsonyabban voltatok rangsorolva.
Egy versenyen elért eredményt nem írhat felül egy előző versenyeken megszerzett előjog, tehát ha van selejtező és minden csapat indul rajta, akkor a főtábla kiemelése normális módon csak és kizárólag a selejtezőkön elért eredmények szerint történhet.
Valaki szerint a selejtező egyik csoportját megnyerő csapatot össze lehet ültetni a főtábla első fordulójában egy  másik csoport győztesével, ha a "hozott pontszámuk" alapján ez jönne ki ?
Ez vicc, ezt senki nem gondolhatja komolyan.
Még egyszerűbben: az első meccs első partija előtt számít az, hogy ki milyen múlttal rendelkezik, de ha elkezdődött a verseny, akkor már mindenki egyenlő, mindenki tiszta lappal indul.
Hiába látják jól a matematikusok, hogy egy módszer ilyen-olyan torzításokat fog okozni, morális okokból tűrhetetlen az olyan beavatkozás, ami azon a versenyen elért eredményeket a múltbéli teljesítményekkel felfelé, vagy lefelé korrigálni igyekszik.
Olyan megoldást kell választani, ahol a káposzta is jóllakik valamennyire és a kecskét se eszi meg teljesen a fene...

Kedves Péter!

Nem determinisztikus kapcsolatot kérdeztem. Annyit még én is tudok, hogy nem feltétlenül. Sztochasztikus kapcsolatra kérdeztem rá. Nagyobb-e az esélyed, ha jobban játszol arra, hogy könnyebb ellenfeled legyen?

Sziasztok!

Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez nem egy elvi jelentőségű vita. Nem az van, hogy a két tábor két szélsőséges véleményt képvisel, hanem az, hogy egy skálán helyezkedik el a véleményük máshol. A két szélsőséges vélemény valami ilyesmi lenne:

1. Nincs kiemelés már csoportkörben sem.
2. Kiemelés úgy, hogy az első kiemelt csak a kupa döntőjében csatlakozik, 2. helyezett csak a 4 között, a 3-4-dik kiemelt csak a 8 között és így tovább.

Ez a két véglet, e között kellene megtalálni az összhangot. A jelenlegi rendszer e kettő között van, tehát nem szélsőséges az eljárás, tehát a továbbiakban csak a hangsúlyról kell beszélni, az elvről - legyen kiemelés, de az ne legyen szélsőségesen támogató jellegű - nem. Ehhez képest kicsit elmérgesedett a vita. Szerintem.

Régebben írt - azt hiszem a bridzséletben - Péter egy cikket amiben egy matematikai elemzést mutatott be a különböző játékerejű csapatok nyerési esélyeiről különböző leosztásszám esetén gyengébb osztályú csapatok ellen. Részletekre nem emlékszem, ha valaki tudna egy linket adni vagy be tudna százalékokat írni akkor sokat segítene eldönteni azt, hogy a skálán két végétől nézve mennyire messze van ez a rendszer. Mert addig ez csak szófia vita.

De azért beszállok én is. :) Ugye egy csapat 4 releváns meccset játszik, legalábbis 4 olyan meccset ami releváns lesz a sorsolásnál (persze az, hogy melyik ez a 4 az eléggé véletlenszerű és nem triviális a körmérkőzés kezdetén). Feltéve persze, hogy bejut a legjobb 5 közé. Tehát 4x10=40 leosztáson múlik az, hogy mennyire lesz kiemelt a sorsolásnál. Ez elég kevésnek tűnik, de ne felejtsük el, hogy a csoport első kiemeltje csak nálánál gyengébb ellenfelekkel játszik! Ahhoz tehát, hogy az első kieséses meccsen a két legerősebb csapat találkozzon az kell, hogy az egyik az átlagnál kevesebbet szerezzen nála gyengébb (sőt, többségében lényegesen gyengébb) ellenfelek ellen, míg a másik hozza ami elvárható és ezek után még össze is sorsolják őket. Így nézve már elég kicsi az esély egy korai rangadóra. Most speciel megtörtént, de ez inkább kivételes esertnek tűnik, semmit várható eseménynek.

A jelenlegi rendszer kétféleképpen is megjavítható egy kis módosítással úgy, hogy a szerencse szerepe csökkenjen, de közben a rendszer előnye (sok-sok érdeklődő csapat) is megmaradjon. Az egyik a 16 leosztásos meccsek a körmérkőzés idején, így már összesen 64 leosztás dönt a továbbjutók sorrendjéről, ott pedig már gondolom senki nem emlegetné a szerencsefaktort. Itt a gond a +2 nappal lehetne, hiszen kevesebb csapatos csoportok esetén kevesebb meccs eredményét vinnék tovább (8 csapatos csoportoknál 3 meccs, azaz 48 leosztás döntene ami jobb mint a 40, de nem drámai a különbség).

A másik megoldás még ennél is egyszerűbb: minden maradjon a jelenlegi rendszerben (tehát 10 mérkőzéses meccsek legyenek), de minden mérkőzés eredménye számítson (a különböző létszámú csoportok miatt egy utólagos normálás után). Ezt általában nem lehet megtenni, most azonban az alsóháznál is számít az eredmény, meg a felsőháznál is, így nem nagyon lenne "leadott" meccs. Így egyből 80-90-re emelkedne a leosztások szám, az pedig már elég reális eredményt ad, ráadásul nem lenne érdektelen meccs, azaz minden meccs fontos lenne!

Végül lehetne kombinálni a két módszert: 7-8 tagú csoportok, 16 leosztásos körmérkörzésel, ahol minden meccs számít. Ez +1 napot jelent, és 112-128 meccs alapján alakulna ki a továbbvitt eredmény.

Kovács Balázs

Gábor,

Nem gondolom, hogy mindenki hülye. Sőt, úgy gondolom, hogy a bridzsezők között kevés a "hülye". Azt gondolom viszont, hogy vannak nehezen meggyőzhető emberek (is). És azt is, hogy vannak, akik nem hajlandók megérteni a másik álláspontját. Én értem a Tiédet!

A továbbiakban csak a tartalmi kérdésekhez szólok hozzá a témában.

Üdvözlettel
Zoli

"szeretnéd kihagyni a selejtezőt és a főtáblán kezdeni? Ha van ilyen igény jelezd a VRB felé"

1. Szeretném.
2. Nem jelzem a VRB-nek (nem felé, mert akkor esetleg el sem ér odáig), mert nincs kedvem fz még egy értekezését elolvasni arról, hogy miért fasza, amit ő kigondol, és miért hülye mindenki más.